Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 6. szám - Gábor Gyula: A kormányzói méltóság a magyar alkotmányjogban [Könyvismertetés]

2z3 a haszonszerzésre, hanem a megszerezni célzott vagyoni haszon jogellenességére vonatkozik. Ezután közelebbről foglalkozik a minae juris problémájának büntetőjogi megoldásával. Az érvényes jogügyletből fakadó jog érvényesítésére szolgáló törvényes eszköz használatának kilátásba helyezése (minae juris) érvényes jogügyletből folyó jog gyakorlásának jogszerű következménye. Más oly jogszerű cselekménnyel való fenyegetés, mely azonban nem minősül az érvényes jogügyletből folyó jog gyakorlásának, aszerint vezet a zsarolás megállapításához vagy annak kizárásához, amint az ily — bár jogos követelés érvényesítését célzó — fenyegetés szabadságkorlátozó (a normális motiváción túlmenő) vagy nem. A minae juris problémájának megoldása tehát ezek szerint a következő: jogos követelés érvényesítése céljából a jogérvényesítés, rendeltetésszerű eszközeinek használatát kilátásba helyező fenyegetés jogellenes és jog: talán vagyoni haszon szerzésére vezet, ha a használt eszköz a célhoz viszonyítottságúban jogilag rosszalt. Ez fennforog akkor, ha az elhatározás és cselekvés szabadságát oly motivumtöbblet beállításával korlátozza, melyre a mindennapi élet rendes körülményei közt számítani nem lehet. A nagysikerű és mindvégig érdekes előadást a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta s azért az elnök mondott köszönetet. A tudós szerzőnek egyébként a zsarolásról szóló műve, mint a Magyar Büntetőjog Kézikönyve című monumentális sorozatának 11. kötete a közeljövőben kerül ki sajtó alól s jelen előadásában művének legértékesebb részeit mutatta be. Jean-Paulin Niboyet professzor előadása a Pázmány Egyetemen. |A Sorbonne kiváló nemzetközi magánjogásza tartott május 11-én a jogi kar meghívására előadást. Előadását Kuncz Ödön, a jogi kar dékánja vezette be hosszabb francia nyelvű beszéddel. Niboyet előadásának címe „A modern franciaországi nemzetközi magánjog kifejlődése" volt. A ragyogó szellemességgel felépített, szóképekkel színezett előadás gerince a személyiségi jog nemzetközi problémája volt. Az előadó .rámutatott a történelmi fejlődés vonalán az olasz illetve római jogi hatásra a francia jogterület nemzetközi jogán. iNa.pijam.kban a francia jogterület bat főleg az északi államok nemzetközi jogára, ami annál kevésibbé csodálatos, hiszen a ,,ma" úgynevezett új nemzetközi! jogára a francia -szellem nyomta rá bélyegét. A házasság, válás, gyámság stb. nemzetközi problémái kapcsán ismertette a francia legfelső bíróság nemzetközi magánjogi gyakorlatát. Érdekesen ismertette a háború utáni évek gazdasági krízisének nagy népmozgalmait a ki- és bevándorlás terén, mely természetszerű impulzust adott a nemzetközi jog személyiségi problémáira. A francia bevándorlás meghaladta egyes években a kétmilliót is, természetes, hogy különleges helyzet állott elő e bevándorlók tömegének szerződéseiben, házassági és vagyonijogában, annál is inkább, mert ez a háború utáni bevándorlás abban különbözött a béke évekétől, hogy szervezett és nagy tömegű volt. Az előadáson megjelentek a jogi kar porfesszorai, dr. Mengele Ferenc a külügyminisztérium részéről, báró Beauverger a francia követség részéről, a jogászvilág, kiválóságai és közéletünk számos kitűnősége.