Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 6. szám - Gábor Gyula: A kormányzói méltóság a magyar alkotmányjogban [Könyvismertetés]

222 nyelvhasználat (különösen a magyar nyelv) korlátozásának és a nemzetiségi (nem cseh, vagy szlovák) jogkereső közönség egyéb igazságszolgáltatási sérelmének feltárása mellett a trianoni békeszerződés óta beállott jogéleti változásokat és ezeknek az őslakosság érdekeire gyakorolt káros hatását is. Rámutatott még és példákkal igazolta, a magánjogi törvényhozáson és a joggyakorlaton áthúzódó magyarellenes tendenciákra és arra a törekvésre is, hogy ez úton és e törvények alkalmazása útján is ezen par excellence nemzetiségi államalakulatban is mindig a cseh nemzeti állam kiépítése a vezérelv. Az ismertetett tételes jogi adatokból objektíve megállapítható, hogy az új államalakulat a jogszolgáltatás terén sem felel meg a hozzáfűzött várakozásoknak, mert a volt magyarországi területeken a jogbizonytalanság növekedett, — az őslakosok nemzeti jogai (a nyelvhasználat terén, a békeszerződés ellenére) elkallódtak, a gazdasági és hitelélet elsorvadt és a trianoni és saint-germaini békeszerződések alapján létrejött új államalakulat a Szent István birodalmából elszakított területek, illetve azok őslakosainak sorsát, — a múlttal szemben — keservesebbé, csaknem elviselhetetlenné tette. Kétségtelen tehát, hogy a Népszövetségi Egyezségokmány 19. §-ának, a tarthatatlan állapotok megszüntetésének, időpontja elkövetkezett. A kimerítő tanulmány a Magyar Jogászegylet kiadmányai közt egész terjedelmében meg fog jelenni. Angyal Pál tudományegyetemi rektor előadása a Magyar Jogászegyletben. A Magyar Jogászegylet Osvald István, a kir. Kúria másodelnökének elnöklete mellett f. hó 25-én, pénteken este teljeis ülést tartott, melyen szép számmal jelentek meg jogászvilágunk kitűnőségei. (Az ülés illusztris előadója dr. Angyal Pál egyet, professzor, a Pázmány Péter Tudományegyetem rektora „a minae juris" problémája (a jogérvényesítés céljából rendelkezésre álló törvényes eszköz, pl. polgáni perindítás, büntető feljelentés igénybevételével való fenyegetés jogos követelés kikényszerítése végeit) címen tartott előadást s a nagyon is gyakorlatias zsarolás deliktumával kapcsolatos bonyolult kérdések iegész sorát világította meg. Az előadó mindenekelőtt behatóan vizsgálta a zsarolási kriminalitás jogi természetét s érdekesen mutatott rá a zsarolók különböző bűnözőtipusaira. Ezután tárgyalva a zsarolás bűncselekményének törvényes fogalmát s tényálladéki ismérveit, különösen részletesen ismertette a fenyegetéssel való kényszerítés, valamint a jogtalan vagyoni haszonszerzés ismérveit és jogi értelmét, hajszálfmoman elválasztva egymástól az érdek, önérdek, az előny, a haszon, a nyereség stb. fogalmait. Vagyoni haszon eszerint oly javakban megnyilatkozó jelenség, mely fokozni alkalmas a hiányérzet megszüntetésére irányuló törekvést; ilyen mindenekelőtt a vagyoni gyarapodás. A Büntetőtörvénykönyv 350. §. a zsarolás meghatározásánál megkívánja a tettes részéről azon célt, hogy magának vagy másnak jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen. Az előadó érvekkel bőségesen alátámasztott felfogása szerint ehelyütt a Btk. egy szerkesztési hibájával állunk szemben, a törvényszövegbe a jogtalanul kifejezés elvétéséből került bele a jogtalan helyébe. Helyes értelmezés szerint a jogtalanság nem az elkövetés módjára,