Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 6. szám - Gábor Gyula: A kormányzói méltóság a magyar alkotmányjogban [Könyvismertetés]

220 A könyv vegéhez Befejezés címen fűzött követelményeket meni tehetjük kritika tárgyává, mert azok poMtlikiai jellegűek. Erről csak annyit, hogy e követelmények teljesítése annyit jelentlene, hogy a kormányzói méltóságból szuverén fejedelemséget csinálnánik, ez pedig a magyar közjog elvemel teljesen ellenkezik, mert ezáltal a magyar királyságot fejedelemséggé alakítanánk át, amit pedig senki sem akar, legkevésbbé a könyv szerzője, Gábor Gyula. Degré Alajos. ELŐADÁSOK. Angyal Pál Rector Magnificus ünnepi beszéde az egyetemi bíróság előtt tárgyalt büntető perekről. Angyal Pál Rector Magnificus a Pázmány Egyetem ünnepi közgyűlésén megrázóan érdekes képekben mutatta be az egyetemi múlt eddig teljesen ismeretlen lapjait, az egyetemi bíróság előtt tárgyalt büntető pereket. Az ifjúság életének úgyszólván minden vonatkozása szerepel a régi nagyszombati bűnperek aktáiban, a tanúvallomásokban, ítéletekben. A régi nagyszombati éjszakák diákzavargásainak minden részletét meghallotta az egyetem auláját betöltő díszes hallgatóság és az egyetemi ifjúság. Főleg két bűncselekmény kategóriát követtek el az egyetem polgárai. A testi épség és a magántulajdon ellenieket. Az egyetemnek pallosjoga teljes érvényben volt, s az 1641. esztendőben az egyetemi biróság halálos Ítéletet is hozott. A polgári és katonai társadalom közötti ellentétet a régi Nagyszombatban az ifjúság robbantotta ki, kisebb-nagyobb éjszakai ütközetékben. Az egyetemi biróság atyai szigorral bánt állandóan az ifjúsággal. Olyan szigorral, mely mindig ragjrogóan tükrözte a porfesszorok jó szivét. A pesti egyetemen is folytatódtak a különböző diákzavargások, itt is nehezen tudott megférni az idegen szellemű katonasággal. Az ifjúság a különböző táncvigalmakon gyorsan 'keresett és talált alkalmat a verekedésre. 1831-ben a kolera idején a vesztegzár Pestre kényszerítette az ifjúságot. Ez internáltsághoz hasonló állapot persze nem hozott nyugalmat az egyetem városának. Az ifjúság azzal a felkiáltással, hogy nincsen kolera, „lázadást" szított és az alispán illetőleg a kolera kormánj^biztost kényszeríteni akarták a fővárosból való eltávozási engedély megadására. A hatóságok csak erős katonai készültséggel tudták a nagy méreteket öltő zavargásokat elfojtani. Az ifjúság Margitszigetről viráglopásért került 1808. esztendőben az egyetemi hiróság elé, melynek tagjai között az akkori világhírű Lenhosék Mihályon kívül a költő piarista Dugonics András is szerepelt. A különböző kisebb-nagyohb lopások is szerepelnek a bűnperek között, sorsjegylopások, sőt egy orvostanhallgató a legkülönbözőbb csalásoktól és hamisításoktól sem riadt vissza. Az egyetemi biróság rövidebb-hosszabb carcerbüntetésre itélte, néha böjttel súlyosbítva a tetteseket. A carcer is az egyetemen volt 1848. előtt. A különböző diák kávéházi lopások aktáiban a régi Pestnek úgyszólván valamennyi kávéháza szerepel.