Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Az ügyvédi kamarai közgyűlés reformja

63 Ha a szavazólapon több egyén van feltüntetve, mint lamennyi a megválasztható jelölt, a szavazat érvénytelen, kevesebbet lehet jelölni. Ha egy jelölt a tisztikari állásnál kisebbségben marad, a reá adott szavazatokat úgy kell tekinteni, mintha azokat választmányi tagságra kapta volna. A választmányi a kamara összes tagjai választják viszonylagos szótöbbséggel, a választás érvényességéhez azonban a leadott szavazatoknak legalább egyharmada szükséges. Ha ily szótöbbség nem jön létre, úgyszintén, ha az első szavazásnál a kamara tagjainak legalább fele nem szavaz, új választást kell elrendelni, melynél a viszonylagos szótöbbség dönt. Második választást elrendelő hirdetményben az első választás meghiúsulta és annak oka közzéteendő. Azok között, akik a választásnál egyenlő szavazatot nyertek — ha a választmányi tagok meghatározott száma mindegyik felvételét meg nem engedi — az elnök által húzott sors dönt. Ha valaki választmányi tagságra és tisztségre, vagy kétféle tisztségre kapott szavazatokat és a tisztségre kapott szavazatok alapján valamely tisztségre a szavazatok többségét nem nyerte el, úgy az összes reá adott szavazatok a választmányi tagságra esnek. Minden kamarai tag választási jegyét személyesen adja le. Ha 3 év letelte előtt valamely választmányi tag helye megürül, a megelőző választásnál viszonylag legtöbb szavazatot nyertek hívandók meg sorrendben. A tisztikari állások megürülése esetében a választmány határozza el, hogy az állást a választási időszak végéig betölti-e; ha igen, úgy azt is, hogy a legtöbb szavazatot nyert ellenjelölt behívása, vagy új választás által. A tisztikari állásra csak olyan ellenjelölt hívható be, aki a szavazatoknak legalább egyharmadát elnyerte. A közgyűlés tagjai külön közgyűlésen a következőképen választatnak meg: Kétszáz olyan kamarai tag, aki nem tagja a választmánynak, aláírásával ellátva benyújthat a választási idő előtt legkésőbb a nyolcadik napon 250 kamarai tag nevét tartalmazó névjegyzéket. Az aláírók csak olyanok lehetnek, akik ebben a névjegyzékben nem szerepelnek. A választás ezen 250—250 jelölt nevét tartalmazó névjegyzékek alapján történik. A névjegyzéket a kamara bocsájtja iki olyképen, hogy az összes elfogadott névjegyzékek egy íven nyomatnak ki, minden névjegyzék felett egy üres kockával. A szavazás oly módon történik, hogy minden választó, egy, az elnök által átadott boritókba betesz egy szavazójegyet, amelyet egyik kockában kereszttel lát el. A névjegyzékben mindenki tetszése szerint kihúzhat abból a névjegyzékből, amelyre szavazott, egy-egy nevet és helyébe írhat olyat, aki egy másik elfogadott jegyzékben szerepel, más név oda nem írottnak tekintendő.