Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Az ügyvédi kamarai közgyűlés reformja

64 A szavazatszedő bizottság megállapítja mindenekelőtt azt, hogy melyik névjegyzék kapta meg a szavazatoknak legalább egyharmadát, ezek a névjegyzékek a szavazatszámok sorrendjében sorszámot kapnak. A névjegyzéken belül megállapítandó az a sorrend, hogy melyik jelölt mennyi szavazatot kapott, mindegyiknél hozzáírandó az a szavazatszám is, amit más elfogadott névjegyzéken nyert el. Megválasztott közgyűlési tagnak jelentendő ki 250 jelölt a következő sorrendben: 1. Az első számú jegyzéken szereplő és legtöbb szavazatot nyert jelölt. 2. A második névjegyzéken szereplő legtöbb szavazatot nyert jelölt. 3. Az esetleges harmadik, illetve a többi jegyzéken szereplő, mindenütt a legtöbb szavazatot nyert jelölt, ha pedig már több névjegyzék nincsen, úgy ismét az első névjegy/éknek a szavazatszám sorrendjében következő jelölt és utána a többi jegyzékből sorrendben, mindaddig, amíg van olyan jelölt, aki a szavazatoknak legalább egyharmadát elnyerte. Ha egy jegyzéken az egyharmadot elnyert jelölt már nincsen, akkor helyébe a többi jegyzékben szereplők kerülnek mindaddig, amíg a 250 tag helye betöltve nincsen, vagy nincs már olyan jelölt, aki a szavazatoknak legalább egyharmadát elnyerte. Ha már csak egy szavazójegyen van egy vagy több olyan jelölt, aki a szavazatok egyharmadát elnyerte, úgy ezek szavazataik sorrendjében veendők fel. Ha két jelölt egyenlő szavazatszámot kapott, úgy előnyben részesül az, aki a többségi listán szerepel, egyébként pedig sorshúzás dönt. Ha a névjegyzékből nem telik ki a 250 tag, úgy a hiányzó helyekre pótválasztást kell elrendelni az elfogadott névjgyzékekből. Minden választás eredményét az igazságügyminiszternek jelenteni kell . A közgyűlésen és a választmányi ülésen a jelenlevők (többsége határoz, kivéve azokat a választásokat, amelyeket törvény külön szabályoz. Érvényes határozat hozatalához a választmányi ülésen az elnökön kívül legalább a választmány négy tagjának, a közgyűlésen 50 választott közgyűlési tagnak a jelentléte szükséges. Az arányos választásnak a fenti megoldása lehetővé teszi azt, hogy az arányosság kedvéért nem kell behoznunk a kötött lajstromra való szavazást. A „kötött lajstrom" a mintája annak, hogy mivel lehet legjobban elhomályosítani a közönség valódi akaratát, megbénítani a választók érdeklődését, meghamisítani a közbizalmat.