Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Büntetőjogi tanulmányok

361 építésének eszköze az osztályharc, ezzel szemben a fasizmus, amely a kollektív érdeket az általános nemzeti jólét és gazdagodás előmozdításában látja, feladatául tűzte ki, hogy a kapitalista társadalomban működő azokat az erőket, amelyek a termelés eredményességét veszélyeztetik, így elsősorban a tőke és munka közt folyó osztályharcot, kiküszöbölje. Ebből a célból a fasizmus fokozott figyelmet fordít a tőke és munka viszonyának alakulására és annak kollektív munkaszerződések útján való szabályozását a munkaadók és munkavállalók államilag elismert szervezeteire, a szindikátusokra bízza. Az előadó ezután ismertette a szindikátusok szervezetére, tagozódására, az állami elismertetés feltételeire és az elismert szindikátusok jogkörére vonatkozó olasz törvényes rendelkezéseket és úgy a munka védelme, mint a termelés összhangjának biztosítása szempontjából kiemelte a kollektív munkaszerződések jelentőségét, amelyek egy-egy termelési kategórián belül a tőke és munka viszonyát általánosan kötelező jogszabály erejével rendezik. Vázolta továbbá a külön munkaügyi bíróságok (magistrati del lavoro) szerepét a kollektív munkaviszonyokban felmerült jogviták eldöntésével kapcsolatban. Befejezésül az előadó a fasizmus munkás- és munkavédelmi intézkedéseinek nagy politikai jelentőségét méltatta, amely a munkásság szervezeteinek a; nemzeti társadalomiba való szerves bekapcsolásában és ezáltal az egységes nemzeti közvélemény kialakulásában nyilvánult meg. A nagyérdekű előadáshoz dr. Back Frigyes ügyvéd, dr. Medvigy István kir. ítélőtáblai bíró, dr. Virágh Gyula ügyvéd és dr. Beck Salamon ügyvéd szólt hozzá. Részvényjogi reformok Jugoszláviában. — A Zeitschrift für Ostreoht f. évi októberi számában Milorad Zebic volt belgrádi kerskedelmi minisztériumi osztályfőnök részletesen ismerteti azokat az újításokat, amelyeket a legutóbbi évek törvényhozási munkálatai a jugoszláv részvényjog terén megteremtettek. Ezek az újabb rendelkezések szabályozzák úgy a részvénytársaságok, betéti részvénytársaságok, biztosítóintézetek és hitelszövetkezetek alapításának engedélyezésére és állami felügyeletére vonatkozó módozatokat, mint a részvényesek szavazati jogát és a mérlegkészítési alapelveket. A most említett kérdéseknek egységes szabályozását egyfelől az tette szükségessé, hogy Jugoszlávia különböző területein a korábbi államjogi kapcsolatoknak megfelelően a részvényjogot illetően még ma is eltérő jogszabályok vannak érvényben, másfelől, hogy az utóbbi évek gazdasági válsága Jugoszlávia hiteléletében is nyomot hagyott és ez a körülmény az ottani vállalatok érdekében szükségessé tette a mérlegkészítési szabályok (különösen a társaság tárcájában lévő értékpapírok és állapapírok kötelező értékelésére vonatkozó szabályok) módosítását és egységes rendezését. KÜLFÖLDI ÉLET.