Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Büntetőjogi tanulmányok

360 mányának irodalmi művelésébe is rendszeresen igyekszik bevezetni. A szeminárium vezetősége e végből a résztvevők számára önálló feldolgozásra alkalmas problémákat állít egybe és oszt ki. A szeminárista hajlama szerint választhat e problémák közül, amelyet azután a rendelkezésre álló jogirodalom támogatásával, de önállóan kell feldolgoznia. A dolgozatokai felolvassák, megvitatják és a legsikerültebbeket — összevonva — a szeminárium kiadványában közlik. A most szóban levő összefoglalás tizennyolc ily sikerült tanulmány, kivonatos ismertetését tartalmazza, amely nemcsak annak megállapítására alkalmas, hogy az Angyal Szemináriumban — dr. Rácz György adjunktus, közreműködésével — magas nívójú büntetőjogi munka folyik, de ez az összefoglalás arra is hivatott, hogy e; tanulmányokat az enyészettől megóvja. Az a körülmény pedig, hogy a joghallgató sikerült tanulmányát rövidesen nyomtatásban láthatja: nemes versengést fokozó pedagógiai célt szolgál. Zöldy Miklós. Dr. Vermess Ödön győri ügyvéd: A háztulajdon közterhei. Előszóval ellátta: Mészáros Ferenc tb. főszámvevő. Aligha lehet vitás, hogy ma a háztulajdon van a legsúlyosabban megadóztatva, amiből következik, (hogy a legcsekélyebb ihiiba a házadóügy intézésében a szó SZOTOS értelmében elviselhetetlenné teheti a háztulajdonos számára a közteherviselést. Ez indította a szerzőt arra, hogy a Győri Hírlapban megjelent idevonatkozó cikkeit egységes rendszerbe összefoglalva, könyvalakban adija ki. Egyszerű, világos, könnyen érthető módon, példákkal megvilágítva, ismerteti meg ez) a kis munka a laikus közönséget a házadóval és az ezzel kapcsolatos tudnivalókkal. Nem kommentár, nem jogszabálygyűjtemény, hanem rendszerbe foglalt, instruktiv ismertetés. Jogászok is nagy haszonnal forgathatják. Dr. Urbánszky Andor: Kollektív gondolat és munkavédelem a fasizmusban. A Magyar Jogászegylet folyó hó 18-án teljes ülést tartott, amelyen dr. Osvald István, a m. kir. Kúria másodelnöke, a Magyar Jogászegylet elnöke elnökölt. Az elnök megnyitója után dr. Urbánszky Andor törvényszéki joggyakornok olvasta fel „Kollektiv gondolat és munkavédelem a fasizmusban" c. tanulmányát. Az előadó párhuzamot vont korunk társadalmi forradalmai: a bolsevizmus és a fasizmus, illetve az ennek nyomdokaiba lépő német nemzeti szocialista forradalom között. E mozgalmak közös eszmei alapja a kollektivizmus gondolata, vagyis az egyén alárendelése az összesség érdekének, a kollektiv érdeknek. Az alapvető különbség a bolsevizmus és a fasizmus között a kollektiv érdek kétféle fogalmazásában rejlik. Míg a bolsevizmusban kollektiv érdek az ipari porletáriátus érdeke, tehát osztályérdek, addig, a fasizmus kollektiv érdek alatt a minden társadalmi osztályt magában foglaló nemzet érdekét érti. A bolsevizmusban a kollektív társadalom fel-