Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Büntetőjogi tanulmányok

359 munkájuknak a jelen első résznél is terjedelmesebb második része is hamarosan elhagyja a sajtót és a közeljövőben a társadalombiztosítási jogszabályok teljességéből imég hiányzó, de beigért ,.Öregségi, stb. biztosítás" című munkájuk is 'napvilágot lát. ndb. Dr. Tóth György kir. kúriai biró: Az Unitárius Egyház Alkotmányának vázlatos története. 19i33. Különösen protestáns vallást követő jogászaink között sűrűn előfordul, bogy egyéb közéleti tevékenységük mellett egyházuk jogi életében, nevezetesen az egyházi törvények kodifikációs munkálataiban is tevékenyen részt nesznek. Ezek közül való Tóth György, jogirodalmunk kiváló munkása is, lakit lapunk illusztris munkatársai közé is számíthatunk. 'Egyházának, az Unitárius Egyház iránti nagy ragaszkodása és lángoló szeretete csendül ki a lenti munkájából, melyben a kiváló magánjogász széles koncepciójú egyházjogászként és egyháztörténészként mutatkozik be^ bár ezen a téren nem ez az első munkája, amennyiben 1922-ben adta ki: Az Unitárius Egyház Törvényeinek Gyűjteményét. Tóth Györgynek forrástanulmányokon felépülő ez az újabb munkája elsősorban mint egyháztörténeti, de sok résziben mint erdélyi történeti olvasmány köti le az olvasó figyelmét. Különösen érdekes annak kidomborítása, ihogy az ősi erdélyi (kolozsvári) unitárius egyház tulajdonképen központja az összes európai unitáriusoknak, de e részben sajnálattal kell a munkából tudomást szerez^ niünk larxól, hogy „az egész Európára nézve egységes magyar unitárius egyházalkotmány a román állam törvényei folytán gyakorlatilag nem érvényesülhet, azonban ez a történelmi patinától ékes ailkotmányszervezet az unitárius egység gondolatának elvi fenntartása mellett a Magyarországon honos hívek alkotmányos életét biztosította." És itt kapcsolódik bele Tóth György egyházának kodifikalorius munkájába, nevezetesen kidolgozta az unitárius egyházalkotmány magyarországi érvényességéről szóló egyházi törvénytervezetét, melynek vázlatát munkája végén szintén megtalálhatjuk. Tóth György további ezidőszerinti egyházjogi munkásságát megtaláljuk a Keresztény Magvető 1932. évi 4—5. füzeteiből készített különlenyomatban, ahol is olvashatjuk az Osváth Árpád egyházi tanácsos által beterjesztett szervezeti reform--tervezetre benyújtott véleményes jelentését és a szervezeti törvény módosítására vonatkozó javaslatát. ndb. Beszámoló a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Büntetőjogi Szemináriumának munkásságáról az 1932—33. tanévben. Összeállította; dr. Rácz György. (Az Angyal Szeminárium kiadványai. 23. füzet. 2 ív. Budapest, 1933.) A jogtudomány mai főiskolai oktatásában — az elméletiekkel karöltve járó gyakorlati ismereteknek megszerzése és kiképzése terén — oly jelentős öncélú szemináriumi munka nálunk páratlan fokozására vet világol az Angyal Szeminárium új kiadványa. Nevezetesen megtudjuk, hogy Angyal Pál új eszmét honosított meg szemináriumában: az egyebütt is szokásos jogeset vitákon, bírósági tárgyalások inszcenálásán, igazságügyi intézmények meglátogatásán .stb. felül a büntetőjogi praktikumban résztvevő -mégpedig előmenetelük szerint válogatott — hallgatóit a büntetőjog tmlo