Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Büntetőjogi tanulmányok

358 (belső cselédeknek) az 1927 :XXI. t.-c.-kel szabályozott betegségi és báleseti,, az 1928:XL. t.-c.-kel szabályozott öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági, a bányatörvény 'hatálya alá eső' bánya-, kohóiizemeknek és melléküzemeinek, az azokban dolgozó bányamunkásoknak és altiszteknek az 1925: XXXIV. t.-c.-kel szabályozott kötelező (kényszer) bányanyugbéfbiztosítását értjük. A társadalombiztosításnak telhát mégy ágazata ivan: 1. betegségi, 2. baleseti, 3. öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági, 4. bányanyugbérhiztosítás. E négy biztosítási ágazatot az említett három alaptörvény és egyéb törvények, többszáz írendelet és egyél) jogszabályok (alapszabály, stb.), míg a négy biztsítási ágazattal kapcsolatos, rügy a polgári, valamint a büntető bíráskodástól is sok tekintetben eltérő, u. n. társadalombiztosítási bíráskodást az 1932:IV. t.-c. és az ennek alapján kiadott rendeletek, stb. szabályozzák. IA szerzők tollából és a Jogi Hirlap kiadásában a társadalombiztosítási jogszabályok feldolgozásának I. köteteként 1932. novemberiében a „Bányanyagbérbiztosítás és a báynanyugbéresek betegségi biztosítása" (366 oldal), II. kötetként a „Társadalombiztosítási bíráskodás szabályai" (366 oldal) című könyvek jelentek meg, a közelmúltban pedig 566 oldal terjedelemben a III. kötet első része „Betegségi és baleseti biztosítás" címmel. Ez utóbbi a betegségi és a baleseti biztosításról szóló 1927. évi XXI. törvénycikknek eredeti és a négyszeres módosítás után hatályos 1—60. §-ait, a törvénynek általános iministzeri és bizottsági, az egyes §-oknak részletes miniszteri és bizottsági indokolását, 18 törvénycikknek vonatkozó rendelkezéseit, 48 rendeletet és egyéb jogszabályokat (O. T. I. alapszabály, stb.), ezernél több birói határozatot ölel fel. A szerzők a törvény egyes szakaszainál közlik a vonatkozó összes jogszabályokat. A jogszabályok közlése után következik külön-külön cím alatt az egyes rendelkezések szabatos rövidségű, mindamellett világos és könnyen érthető magyarázata az odavágó teljes (birói gyakorlattal. A könyv értékét és használhatóságát nagyban emeli a közölt jogszabályok időrendi felsorolása, feltalálási helyük és életbelépésük időpontjának feltüntetése, a rövidítések magyarázata és a tárgymutató. A társadalombiztosítás és jogának keletkezése és mai állapotába való kifejlődése merőben szokatlan módon történt. Az 1907. évi kezdetleges és alig észrevett alapokból a muH évtized második félében! egyszerre, úgyszólván robbanásszerűen alakult ki. Mire az érdekelt közönség és a jogászok ráeszméltek, a jogszabályoknak oly hatalmas, szinte beláthatatlan és rendszertelen tömegével állottak szemben, hogy még a legtöbben azok közül is, akik azok tanulmányozásába kezdtek, lemondóan hagyták abba a rengetegbe való behatolás megkísérlését,. Fokozta az averziót a jogszabályok idegenszerűsége is. Természetes tehát, hogy mindenki, akinek ezzel a jogterülettel ihivatása körében érintkezése volt, mindjobban érezte a szükségét annak a vezetőnek, amely most szerzők e nagyon hasznos és különösen ebből a szempontból eléggé nem értékelhető munkájának alakjában megjelent. Abban a reményben gratulálok a szerzőknek a lelki-ismeretesen és jól végzett munkájukhoz, hogy a „Betegségi és baleseti biztosítás" című