Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Büntetőjogi tanulmányok

352 mulandóság köréből egyaránt kiemelte a jubileum alkalmát és annaik személyi középpontját. A tudományos irodalom jubileumi gazdagodása az a hatalmas emlékkönyv, amelyet egyik szerkesztője a harmónia absztrakciójaként nyújtott át az ünnepeltnek. És méltán. Harmónia éz ia könyv; huszonkilenc tanulmányban megszólal benne jóformán minden probléma, amely la konvulziv erők morajló szellemvilágában a büntetőjog síkjára veti felületét. A büntetőjog tudományának, a magyar büntető-igazságszolgáltatásnak kortörténeti értéktára ez a könyv. Egypár ütem . . . egy-néhány gondolat-foszlány ... s elénk vetődik a mult, amely szükségképen termeli ki a jelen problémáit. . . Az erőszak és a bosszú-sugallta ellenerő, mint a közbűncselekmény és a közhatalmi büntetés eszméjének nyers-vonású ősformája, amelyiből desztillálódott a jogellenesség problémája; a kezdetleges egyéni élet — s minden életviszonyon legalább láthatatlan fátyolként átszűrődő közületi vonatkozás, amely a jogellenesség problémáját finomszövedékű kérdés-részekre bontja s előtárja a magánjogi, a közigazgatási-jogi jogellenesség alapkérdését. . . Ha ez a kérdés megoldásra talál, felbukkan a másik, a jogellenesség hatásának tartalmi felépülése, a büntetés és a kártérítés egybefüggése és szétkülönülése.. . De a gondolatalakulás Nagy Rendezője nem ismer nyugalmat. Zenei harmónia is témák, variációk egybefonódásából áll elő, nem egyszer disszonanciák feloldódásán keresztül. A jogellenesség, a büntetés, a kártérítés fogalmának elemző keresése összefüggések meglátásához vezet s ezek az összefüggések valamikor szükségszerűnek vélt egymásból következések szkepszisére indítanak. A jelenkor jogászát nemcsak az a kérdés foglalkoztatja, hogy la jogellenességnek szükségszerű következése-e a büntetés, a kártérítés, hanem az is, hogy büntetés vagy kártérítés föltétlenül olyan indítéknak következése-e, amelyhez, mint ilyenhez kapcsolódik a jogellenesség értékítélete; mi ez az indíték, szubsztancia vagy funkció? ... A problémák azonban nemcsak a gondolkodás absztrakciói, sőt csak akkor egészséges a kutató ész lendületében elmélyülés, ha a kérdés és a gyakorlati szükség kapcsolata közvetlen és élénk. A jelenkor termelési technikájának bonyolultsága, méretei, áttekinthetetlensége igen gyakran kizárja azt, hogy valamely történés okhordozója szulbsztanciális történésben legyen megállapítható. Kauzális összefüggésre alapított felelősségrevonás rendszere ilyen esetben lehetetlenné tenné az erkölcsi világrend követelményeinek érvényesülését. A szubsztanciális történést le kell emelni arról a piedesztálról, amelyre azt egyszerű életviszonyok személyes szemlélete emelte s az egyedi szubsztanciát meg kell látni abban az egészies működésbén, amely funkcionális okozója a normaszegésnek. A funkcionális felelősség a büntetőjogban olyan probléma, amelynek felmerülése szükségszerű következése az élet eldologiasodásnak . .. Ennek az életfolyamatnak egyetemessé válása az egyéni életszükségletek kielégítésébe is beleviszi a közösség gondolatát s fokozottabb jelentőségre emeli az egyetemes szemléletet a közösség, mindenekfölött az állam életében ... Az individualisztikus