Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 10. szám - Büntetőjogi tanulmányok
353 személet kizárólagossága megrendül a büntetőjog világában- is. . . Az államhatalmi berendezkedés sohasem nélkülözheti ugyan az egyéniség hatóerejének a végtelenségbe nyúló lendületét, de az egyéni élettevékenység csak állami szerkezetben érvényesülhet. Az államélet rendje tehát szükségszei-ííen olyan alap, amellyel szemlben az egyéni akarat csak szankciókkal megerősített normák rendjében érvényesülhet. A politikai szabadság ekként büntetőjogi probléma is . . . A büntetőjog így alapkérdésként foglalkozik azokkal a célokkal, amelyeket érvényesülésének körében maga elé tűz. Eszközeinek száma neon csekély, de ezek között leghatályosabb a szankció. A jelenkor büntetőjoga nem tartja a nevetségek lomtáráiba tartozónak azt az elvet, hogy a bűnözés ellen a büntetőjog is küzdhet. A bűnözés megelőzése tehát nagyon is nyomatékos büntetőjogi célkitűzés. A biztonsági rendszabálynak, amely ennek a célgondolatnak a szolgálatában áll, a büntetőjog jövő fejlődésében egyre nagyobb szerepe lesz . . . Azok a mélyenjáró kérdések, amelyeknek megoldása a büntetőjog rendszerének alapvetése, a problémák finom elemzésével voltakópen azok gyakorlati jelentőségére mutatnak rá. A hangszerek és hangfolyamok összhangjában méltó helyet találnak azok a témák is, amelyek a kemény hangskálák akkordjait csendítik meg s nem egyszer a disszonanciát is beállítják az összhang-hatás tényezői közé ... A sajtójogi fokozatos felelősség kérdése már pusztán annálfogva is könynyen vet fel gyakorlati problémákat, hogy a szubsztancia-felelősségre felépített büntetőjogrendszerünkben voltaképen egyetlen önállósult intézménye a funkcionális felelősségnek. Ezek a problémák teljességükben megszólalnak a gyakorlati témák billentyűzetén s nemcsak skálaszerű hangot adnak, hanem élvezetes és tanulságos egységbe rezdülnek ... A joggyakorlat gyakran ösztönzője házagok kitöltésére, új utak vágására hajtó jogalkotásnak. Ez az út nyitva áll a sajtójog ikörében felmerülő reformkivánalmak előtt is . . . A becsület az a személyi érték, amely — főképen a sajtóval vonatkozásban — talán egyike a legérzékenyebb támadási felületeknek; természetes ennélfogva, hogy a védelemkeresés ebben a könben a legmegokoltabb. A védelmi eszközök rétegződésében legközvetlenebb a sértés ellen irányuló ténybeli tiltakozás. A helyreigazítás, a cáfolat a becsületvédelem körében ép úgy jelenlegi probléma, mint amiként a becsületvédelem jövendő feladatának ismeri az alaptényálladék megfelelőbb meghatározását, a sértés változatainak a támadás felületéhez mért rendszeresebb összefogását, az értékelő és megállapító kritika határainak helyes kijelölését, általában a becsületvédelem körének pontos meghatározását A becsület tágvonalú értéke a személyiségnek, egészies tartalmában jelenik meg az ember minden életviszonyában. Az a felület azonban, amelyen a becsületérték reflex-hatása az egyes életviszonykörökben' felismerhető, az illető élettevékenység konkrét szükségleteihez mért. Ez a magyarázója a hírnévrontás, befeketítés és a hitelrontás külön szabályozásának ... A hitel védelme nem csupán személyiség körében alkotja tárgyát az újkori törvényhozásnak, hanem anyagi fogalmi