Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Öröklési jogi megállapítási per

23 eltekint a birói gyakorlat. Ha valamit mással, minit perrel nem érhetek el, akkor bizonyos, hogy ha azt a valamit el akarom érni, akkor a pert igénybe kell venni, a keresetindítás tehát szükséges lesz, akár marasztalásra, akár megállapításra irányuljon a kérelem. Miután, azt hiszem, az álláspontomat sikerült legalább a főbb vonásokban megindokolni, még egyre óhajtok kiterjeszkedni. — Megemlítésre méltó, hogy az itt szóban forgó megállapítási Ítéletekre nagyon is ráillik az az itéletfajta, amelyet Kisch kiváltó ítéletnek (auslösendes Urteil) nevez.18) — Kisch abból indul ki, hogy lehetnek tényállások, amelyekből valamely érvényességi kellék hiányzik: a jog azonban köztekintetekből az ezekre való hivatkozást mindaddig meg nem engedi, amíg azt birói itélet meg nem állapítja. Ezeknél a tényállásoknál az itélet váltja ki annak a lehetőségét, hogy az eredetileg már fennállott jogállapotra, — a mi esetünkben pld. az örökösi minőségre, — hivatkozmi lehessen. Maga az itélet nem változtat meg jogállapotot, nem konstituál, viszont nem is teremti meg a későbbi végrehajtás alapját, nem marasztal. Nyilvánvaló, hogy itt a megállapító Ítéletek olyan fajával állunk szemben, amelynek speciális eljárási joghatálya van, mert amíg egyrészt valamely már létező jogállapotot deklarál, másrészt lehetővé teszi e jogállapotból folyó következmények további érvényesítését, illetve az arra való hivatkozást. Az ilyen kiváltó ítéletek különbsége a közönséges megállapító Ítéletektől abban is mutatkozik, hogy előbbieknél nem kívánja meg a jog a megállapítás szükségességének, — (a német jogban a megállapítási érdeknek) — külön igazolását. Ha a kiváltó itélet említett alkatelemeit az öröklési megállapítási perek ama csoportjára alkalmazzuk, amikor az örökös a hagyatéki eljárás útján formailag legitimált örökös öröklési jogcímével szemben érvényesíti a maga öröklési igényét, úgy arra az eredményre jutunk, hogy az ezekben a megállapítása perekben kelt helytatló itélet kiváltó ítéletnek minősíthető. — A megállapítás szükségességének kimutatását tehát nem lehet követelni. SZEMLE. A Magyar Jogászegylet évi rendes közgyűlése. A Magyar Jogászegylet december 3-án, szombaton délután 6 órakor tartotta évi rendes közgyűlését. Dr. 0svaid István, a Magyar Jogászegylet elnöke mindenekelőtt dr. Kollár László ügyvezető titkár elhunytáról emlékezett meg, majd beszámolt az Egyesületnek az elmúlt esztendőben kifejtett működéséről és megállapította, hogy az Egyesület múlt évi munkássága az előző évek eredményével szemben némi fejlődést mutat. A 18) L. Kisch i. m. 85. és köv. o. Kisch részletekbe menő felosztását a perjogászok általában nem követik, noha az általa felállított megkülönböztetések több elméleti prohléma megoldásához hozzásegítenek. 19) I. m. 93., 94. o.