Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Öröklési jogi megállapítási per

24 jövő egyesületi évben megvalósítandó munkaterv előkészítése megtörtént és ennek keretében foglalkozott az igazgató-választmány azzal a kérdéssel is, miikép lehetne jogszolgáltatásunkat gyorssá, olcsóvá és egyszerűvé tenni úgy, hogy a jogszolgáltatás lépést tartson a mai gazdasági élet ütemével. Az elnök bevezető szavai után dr. Mendelényi László kir. kúriai biró tartott előadást a büntető eljárás gyorsításának módjairól. Az előadó utalt arra, hogy a nemzeti munkaterv 30. programmpontja gyors, olcsó és egyszerű jogszolgáltatást igér; az előadás e programmpont egy fontos részének megvalósítása módjaival foglalkozott. Azt a tényt, hogy büntetőigazságszolgáltatásunk mily lassú, az előadó egyes angol és magyar büntetőperek tartamának összehasonlításával világította meg. Ez az összehasonlítás azt mutatja, hogy egy nagyobb bűnügyben a per tartama nálunk majdnem annyi év, ahány hónap Angliában. Ennek a tarthatatlan állapotnak a megszüntetése céljából iaz előadó három irányú javaslatot tett. Először reformálni kell az előkészítő eljárást, meg kell szervezni az igazságügyi rendőrséget, megszüntetni a hosszas nyomozásokat, a terheltet és a tanukat a legrövidebb idő alatt biró által kell kiballlgattatni. Másodszor az egyes biró hatáskörét nem a cselekmények taxativ megállapításával, hanem — egyes súlyosabb bűncselekmények kivételével — minden bűncselekményre ki kell terjeszteni, de az egyes biró egy évnél súlyosabb büntetést nem állapíthat meg, ellenkező esetben és a súlyos bűncselekmények fölött a kir. törvényszéknek egy nem szakbírákkal kiegészített nagyobb tanácsa (esküdt vagy Schöffebiróság) Ítélkeznék, még pedig egy felsőbiró elnöklete alatt s ennek a megerősített tanácsnak az ítélete ellen csak egyfokú perorvoslatnaJk volna helye a kir. Kúriához. E reformok útján — amelyek wagymérvü megtakarítással is járnának — az előadó mézete szerint a büntetőperek jelenlegi 2—3 éves tartama felére leszállítható volna. A közgyűlésen ezután ismertették az igazgatóválasztmánynak a Magyar Jogászegylet múlt évi működéséről beszámoló jelentését. A közgyűlés az igazgatóválasztmány tagjaiul dr. Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi m. kir. minisztert, dr. vitéz Pétery Aladár m. kir. kormányfőtanácsos, budapesti ügyvédet és dr. Szálai Emil budapesti ügyvédet, ügyvezető titkárul pedig dr. Ruhmann Emil kir. kúriai elnöki tanácsost választotta meg. Három számvizsgáló választása után a közgyűlés véget ért. Az ügyvédek felsőházi képviselete. Az ország ügyvédi kamaráinak elektoriai mult év december 11-én tartották választó ülésüket az ügyvédek felsőházi képviseletének eldöntése céljából. A megjelent 48 elektor közül 27-en szavaztak Kölcsey Sándorra, a debreceni kamara elnökére, míg Széli Gyulára, a szegedi kamara elnökére 21 szavazat esett. Ilymódon az uj felsőházi tag Kölcsey Sándor lett. Póttagként Náray-Szabó Lászlót, a szombathelyi kamara elnökét választották meg.