Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - A jogérvényesítés szempontja a nemzetközi magánjogban

342 ződéstől megtagadni. Ugyanez az eredmény áll elö, ha a teljesítés helye irányadó bár az ügyletre, de ia biró tartozik az ügyletkötés helyén hatályos jog tilalmát is figyelembe venni. Hogy a szerződés érvényességét mindenütt elismerjék, azonban nem fontos. Egyedül a jogérvényesítés szempontja lehet e tekintetben irányadó: hogy hol kell a szerződésből eredő jogot érvényesíteni. Eszerint pedig a tárgyalt szerződés Németországban érvényes és kikényszeríthető, Angliában viszont nem. Hogy a jogérvényesítés szempontjának a figyelembevétele menynyire fontos, mutatja a francia judikaturának egy érdekes esete is. A francia kereskedelmi törvényszék (tribunal de la commerce de la Seine, 1906. szeptember 6.)10) egy csődesetben a szabályoik közrendi jellege következtében, minthogy a csődöt Franciaországban nyitották, kizárólag a francia jogot alkalmazta és az eladótól a privileget megtagadta (C. com. art. 550.) Ingó dolog eladóját harmadik személyekkel szemben is érvényesíthető privilége illeti meg a vételárért, amíg a dolog az adós birtokában van (C. civ. art. 2102., 4., 1.) ;n) a kereskedelmi jog azonban csőd esetében a privileget nem adja meg. Csakhogy a dolog Belgium területén feküdt és a belga jog a privilége megszorítását nem ismeri. (C. com. art. 546., loi du 16 déc. 1851., art. 20. §. 5.) A belga törvényszék (tribunal de Liége, 1907. nov. 14.) az ítélet végrehajtását megtagadta a belga ordre public indoka alapján. A privilége dologi hatálya miatt a francia nemzetközi magánjog a lex rei sitae elvét alkalmazza általában, csőd esetében azonban a szabályozás (közrendi jellege a belföldi joggal ellentétes külföldi jog alkalmazását kizárja. E rövid bepillantás a jog nemzetközi világába eléggé aláhúzza előttünk a jogérvényesítési szempont jelentőségét a nemzetközi magánjogban. Hiába fejti ki a doktrína meggyőző világossággal és könnyedséggel, hogy a biró a lex foriból köteles kiindulni, ennek nemzetközi magánjogi szabályait alkalmazza, a közrendi klauzulával a belső jogrendet védi. Ha a lex fori nemzetközi szabályai a jogérvényesítési szempontot kellőképen nem méltatják, az eljárás — amint a következmények megmutatják — a célzott jogi eredményhez nem vezethet. A jogérvényesítés szempontjának a szem előtt tartása sokkal szilárdabb talajt jelent, melybe beleépíthetők mindazok a korlátok, melyeik valamely szerződés kikényszeríthetésének útjában állhatnak, mint az international comity tág és labilis fogalma. A közönséges polgári perben a bíró nem keresi az abszolút igazságot, hanem a felek 10) V. ö. Niboyet: Des comflits de lois xelatifs á l'acquisition áe la propriété et des droits sur les meuibles conporels á titre partic/ulier. 215. s köv. u) Code Civil, art. 2095.: iLe privilége est un droit que la qualité de la créance donne á un eréancier d'étre préféré aux autres créanciiers, mérne bypotlhécaires. —• art. 2102.: Les créances privilégiées sur certains meubles sont: 4., Le prix d'effete mobiliers non payés, s'ils sont encore en la possession du dóbiteur, sóit qu' il ait aoheté á termié ou sans termié.