Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - A jogérvényesítés szempontja a nemzetközi magánjogban

343 rendelkezési elvéhez alkalmazkodik. A felek érdekéről van szó, tehát a per a ifelek által vont határok között mozog. A nemzetközi magánjogi periben is a magánérdek dominál. Az ordre publicnek csak akkor juthat szerep, ha a magánosok jogügylete az állami élet belső jogrendjét érinti. Ez a konkrétum, amit Váli Ferenc12) találóan effektív hatásnak nevez, bizonyos pozitív tartalmat ad az ordre public misztikus fogalmának. Az érvénytelen szerződés, melynek jogi hatásai nincsenek és az. érvényes szerződés, melynek jogi hatásai a belföldön nincsenek, a belföldi jogrendet egyaránt nem sértheti. Az állami jogrendnek primér kapcsolata csaik személyekkel és tárgyakkal van; a bennük rejlő jogi érdekeket védi. A jogügylet kapcsolata a jogrenddel csak szekundér jön létre azáltal, hogy az állami jogrend létrejötte még nem, hanem csak konkrétizálódása, mely a belőle fakadó jogok érvényesítésében, a kötelezettségek teljesítésében áll, alkalmas ilyen kihatásra és érinti ezáltal a belső jogrendet. Épen ezért a jogellenesnek minősített magánjogi ügyletek szankciója általában a nullitás: azaz joghatások hozzá nem fűződnek. Hasonlóképp a nemzetközi forgalom ügyleteinél egyedül a jogérvényesítési szempont követése vezethet rá annak a megállapítására, hogy mely állam belső jogrendje van az ügylet szabályozásában érdekelve. A dohány monopólium csak az állam belső forgalmára vonatkozik, melyben fennáll; de semmiképp sem akadályozza meg, hogy az állam területén idegenek között dohány-eladási szerződés jöhessen létre, ha a lex rei sitae a dohánymonopoliumot nem ismeri. Az amerikai porhibició idejében e tilalom nem állt útjában annak, hogy akár amerikaiak az Egyesült Államok területén szerződésük tárgyává szeszszállítmán}^ tegyenek, pl. spanyol bornak Madridból Kopenhágába való szállítására nézve egyezzenek meg. Az első esetben az állam financiális érdekének a védelméről van szó, melynek érvényesítése nem követelhető, ha a szerződés végrehajtása egy más állam szuverenitásának a területén megy végbe. Valláserkölcsi, szociáletikai megfontolásokból fakadó rendelkezések egy meghatározott szuverenitás alatt élő társadalomra szorítkoznak és e rendelkezések szempontjából közömbös a szerződés, ha e társadalom életének a rendjét nem érinti. Lehetséges, hogy a spanyol vagy az amerikai bíróságok az ordre publicben rejlő erkölcsi megfontolás kényszerítő ereje alatt a tiltott szerződés érvényességét még a belföldi jogrenddel szemben megállapítható közömbössége esetében sem ismerik el. De más felfogást valló államok bírósága számára ilyen kényszer sem forog fenn és az international comity túlzásba hajtása oda vezet, hogy valamely állam szuverenitásának a tiszteletben tartása címén más államnak ta konkrét esetben közelebbről érintett szuverenitása szenved csorbát. Különösen házasságjogi esetekben jelentkezik gyakran krasszul a helytelen megoldás eredménye. A házasság megkötésének alaki érvé12) L. Váli: A közrendi klauzula és nemzetközi magánjogi gyakorlatunk.