Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 10. szám - A jogérvényesítés szempontja a nemzetközi magánjogban
341 vetkeztetés éppen ezért nem állhat helyt. Az egyik azt jelenti, hogy a jogszabályoknak egy meghatározott körében tőlük a felek a belföldi forgalomban nem térhetnek el, a másik viszont a nemzetközi forgalomra vonatkozik és egy Janus-arcú jogi fogalom, melynek feladata eldönteni, hogy mely belföldi jogszabályoknak kell feltétlenül érvényesülni a nemzetközi forgalomban is, illetőleg mely külfödi jogszabályok nem nyerhetnek a belföldön alkalmazást. Az ordre public (int.) tartalmát nehéz megállapítani. Pillét írja: ,,Elle fait partié des choses qu'on sent bien mieux qu'on ne les exprime."5) Azok a megfontolások azonban, melyek valamely jogszabálynak a belföldi forgalomban kogens jelleget biztosítanak, a nemzetközi forgalomban sokszor nem játszanak többé szerepet. A francia perjog tiltja a clause compromissoiret, hogy senkit se lehessen elvonni illetékes bírósága és az állami bíráskodás garanciája elől (C. pr. civ. art. 1006.). De nem tartja fenn e tilalmat a nemzetközi forgalomban, mert különben a franciák az idegen szerződő felekkel szemben jogilag hátrányos helyzetben volnának.6) Hasonlóképpen, az arany-klauzulára vonatkozó tilalomnak a célja, a pénz belföldi vásárlóerejének a biztosítása, nem szerpel a nemzetközi forgalomban, ahol ép ellenkezőleg, a kivitellel kapcsolatban a deviza-szerzés lehetőségét kell előmozdítani, a behozatal érdekében pedig az áruért megfelelő reális értéket kell garantálni. A stabilizációs törvény 1928. június 25.) e megfontolás alapján a nemzetközi forgalom szerződéseit kivette e tilalom alól.7) A spanyol jog szerint a templomi használatra szolgáló tárgyak (pl. áldozókehely), a res sacra nem tárgya a forgalomnak, tehát res extra commercium. így érvényes adásvételi szerződésnek tárgyát nem képezheti. Érvényesülhet-e azonban a spanyol jog tilalma, ha a szerződés teljesítési helye külföldön van és ia lex rei sitae a spanyol jog tilalmát nem ismeri,8) vagy ha az ügyletet Spanyolországban idegenek kötik, akiknek hazai joga a spanyol jog tilalmát nem ismeri. Frankenstein szerint,9) ha két német szerződik res sacrara vonatkozólag Spanyolországban, szerződésük érvényessége mindenütt elismerendő. Amennyiben közös állampolgárság esetében a felek hazai joga — jelen példában a német jog — nyer alkalmazást, a felek szerződése érvényes lesz pl. a német bíróság előtt, de nem mindenütt és ebben rejlik Frankenstein tévedése. Az angol biró és minden biró, aki hasonló szellemben köteles a szerződés érvényességét elbírálni, minthogy a szerződést Spanyolországban a spanyol jog tilalma ellenére kötötték, a spanyol állami szuverénitás nemzetközi tiszteletéből kifolyólag kénytelen lesz az érvényességet és a kikényszerítést a szers) Pillét—Niboyet: Manuel, 407. 6) 1930. febr. 19., Oass. Civ., Revue-Darras 1931., 514. — Kayser: L autonomie de la volonté en droit International privé dans la jurisprudence franoaise. Journal de dr. int. 1931., 46. 7) Kayser, i. m. 40. 8) V. ö. Lewald: Das deutsohe linternationale Privatreoht, 176. 9) Frankenstein, Internationales Privatreoht, II. 297., Anm. 9.