Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - A jogérvényesítés szempontja a nemzetközi magánjogban

340 írja elő a biró nemzetközi magánjoga az ügyletkötés helyén vagy a teljesítés helyén érvényben álló jog alkalmazását, ha az állam jog­rendje, melynek területén az ítélet végrehajtandó, ép a másik jog­nak vagy esetleg mind a két jognak a figyelembevételét írja elő. Az angol kormánynak a hágai konferenciára készített jelentéséből kitű­nik, hogy a szerződés (az ítélet) nem hajtható végre Angliában, ha az angol közrendi fenntartáson túlmenőleg (English interest of state, policy of the E. law, morál rules upheld by E. law) jogellenesnek minősül az ügyletkötés helyén vagy a teljesítés helyén hatályban álló jog szempontjából.2) Az lángol szabályozásnak a szerződés érvényesítésének útjába állí­tott számos gátja magyarázatát leli egyfelől abban, hogy az angol jog első sorban a feleket jogosítja fel, hogy a szerződésre irányadó jogot meghatározzák és e téren nekik korlátlan szabadságot enged, másfelől az „international comity" nagyfokú tiszteletben tartásában, mely megköveteli, hogy az idegen állam autoritását saját területén belül sérelem ne érje.3) A jogi tiltó szabályok, minthogy e szabályo­kat az állami élet belső rendje hívta életre, területi jellegűek és a nemzetközi forgalomban 'könnyen jelentőségüket vesztik. A közrendi fenntartás e szabályok feltétlen érvényesülését azért biztosítja, hogy az állami élet belső rendjét kívülről jövő hatásokkal szemben is meg­óvja. Mihelyt az ordre public nincs érdekelve, e tiltó szabályok érvé­nyesítésének nincs többé jogosult indoka. Ordre public alatt az ordre public international értendő. A meg­különböztetés, mely mellette ordre public internet is ismer, fölös­leges, mert az utóbbi nem egyéb, mint a ius cogens megjelölése (zwingende Gesetze, lois impératives). E megkülönböztetést már Pillét is elvetette. Okfejtését azonban magunkévá nem tehetjük. Pillét né­zete röviden a ikövetkező: „Ha a belső jogrend valamely rendelkezé­sére már iaz állampolgárokkal szemben ordre public jellegű, a fortiori az az idegenekkel szemben is." Felfogását egy példa segítségével is megvilágítja. „A két ordre public gondolata egy kevéssé a köztérre emlékeztet, melyen a rendőrség kétféle rendet tart fenn, egy nagyon szigorúat a polgárok részére és egy sokkal mérsékeltebbet az idegenek részére. C'est impossible."4) A megjegyzés, akármilyen szellemes, nem talál. A két ordre public rendeltetése más és más, s az a fortiori kö­2) „Dut a confract will not be enfored in England, wihether lawful by the law wihicíh the partiies intended to be applicable or not, (1) if it or thie enforcement of it is opposed to E. interests of stale, or to the policy of the E. law, or to the morál rules upheld by E. law; (2) óf the making of it is unlawful by the country where it is made; (3) if íts performance is unlawful by the law of the country where it is to be performed; (4) if ife fonms part of a transaction which is unlawful by the law of the country where the transaction is to be performed; (5) if its enforcement is cont­rary to any E. rule of procedure." (1928. Sess. 6., Documents 168.) 3) Documents 171., Grandé Bretagne, Réponse 4. 4) Pillét—Niboyet: Manuel, 418.

Next

/
Thumbnails
Contents