Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Öröklési jogi megállapítási per

21 m. kir. Kúria már ismételten kimondotta, hogy az ily per a Pp. 130. §-ban szabályozott megállapítási kereset fogalma alá nem vonható, a Pp. 130. §-a alá eső megállapítási kereset előfeltételeinek hiánya miatt tehát abból az okból sem utasítható el, hogy felp. már teljesítést kérhetett volna." b) A hivatkozott s ugyancsak idézett 11. P. 1670/1919. sz. bpi. táblai Ítélet indokolásából az idézetteken kívül még a következő részt tartom szükségesnek kiemelni: „Az örökösödési keresetek viszont a fennálló törvénykezési gyakorlat szerint nem azonosak a Pp. 130. §-ában szabályozott megállapítási keresetekkel, — következésképen reájuk nem vonatkoztatható a megállapítási kereseteknek a felhívott szakaszban meghatározott, mindenkor hivatalból is vizsgálandó az a törvényes előfeltétele, hogy ilyen keresetek csak akkor indíthatók, ha a megállapítás a felperes jogállapotának az alperessel szemben való biztosítására szükséges." Nyilvánvaló, hogy az itt, az a) és b) alatti határozatokban foglalt megállapításhoz, —• hogy t. i. az öröklési megállapítási per nem a Pp. 130. §-ában „szabályozott" megállapítási per, — a két bírói határozat különböző következtetéseket fűz. — Én ezúttal a rövidség okáért most csak ab) alattival óhajtok foglalkozni. Kérdés: Az öröklési keresetek, ha pusztán megállapításra irányulnak, milyen kereseteknek minősíthetők? Felelet: Oly megállapítási keresetek ezek, amelyeknél a perjog a Pp. 130. §-ában kiemelt keresetelőfeltételt:10) a jogállapot-biztosítás szükségességének kimutatását (118. 1. 3. j.) Ez a megállapítás tipikus megnyilatkozása a Szerző fogainem kívánja meg, épen úgy, mint ahogy az a Pp. 189. §. I. bek. utolsó mondatában említett u. n. közbevetőleges és egyéb, a törvény által kifejezetten megengedett11) megállapítási kereseteknél történik. Ezt a megállapítást a következőkből következtetem: 1. Per jogunk nem rendszeresített az öröklési perek számára különleges eljárást, nincs külön öröklési peres eljárás.12) Tehát az általános elvek szerint kell elbírálni, hogy in concreto a kereset milyen kereset? A kereset faját, — minemüségét, — a kereset értelmében hozandó ítélet tartalma határozza meg.13) Mi kerül az Ítéletben eldöntésre: van-e a felperesinek subjektiv jogvédelmi igénye és mire; ellenfelének tevésben, tűrésben, abbanhagyásban való elmarasztalálásra, esetleg hatósági 'kényszer (végrehajtás) igénybevételére, — vagy csak a puszta deklaráció is elégséges lesz? Ezt ia kérdést dönti el a perben a biró és ezt a dömtést szokták a per tulajdonképeni, vagy 10) így mondja Hellwig; Anspruch u. Klagrecht, Jena 1900., 141. és köv. o., Lehrbuch des deutsoh. Zivilprozessreohts II. köt. 12. és köv. o.; Bacsó: i. m. 225. oldalán a jogvédelem külö\nös előfeltételének nevezi; J. még: Stein-Jonas: i. m. I. 703. o.; Langheineken: Der Urteilsanspruch, Leipzig 1899. 134. o. u) L. Kovács i. m. 419. és köv. o. 15) Pósch Gyula dr.: Az örökösödési perben hoaott Ítélet legitimáló hatása. Jogállam 1906. évf. 278. o. 13) Langheineken: Der Urteilsanspruch, 93., 97. o.