Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 9. szám - Illetékesség haszonbérleti ügyben

319 Hogy nem magyar királyi minőségben alapíttatott e rend, az kitűnik még egyéb körülményekből is. A külsőségek is arra mutatnak, hogy a rend alapítása nem a magyar királyi minőségben történt. A rend tisztikara is mind nem-magyarokból állíttatott össze. Petricihevk h ezredes nagy súlyt látszik helyezni arra a körülményre, hogy egy időben, 1740—45-ig, midőn Mária Terézia férje nem volt császár, ő csak király és országainak súlypontja Magyarország volt; ami kifejezésre jutott ahban is, hogy a hadsereg zászlóit, igaz, hogy csak 1743-ban, a királyi címerrel látták el és alapszínük zöld lett. Ebből az egész jelvényrendezésből, mely mindössze két évig tartó állapot alapja volt, a Mária Terézia-rend jóval később bekövetkezett alapítására semmiféle következtetést vonni nem lehet. S azt sem bizonyítja, hogy Mária Terézia közjogi intézkedéseinél mindig a magyar királyi minőségéből indult volna ki. Az a körülmény, hogy a Mária Terézia-rend alapszabályait az ú. n. királyi könyvbe beiktatták, amit az említett munka a rend magyar jellege tekintetében felhoz, e tekint étben semmit sem jeleni. Abból a körülményből, hogy Mária Terézia a rend alapításakor csak mint magyar király volt szuverén, mint osztrák főherceg azonban a németrómai császárnak alattvalója volt, szintén nem következik, hogy a rendet csak mint magyar király alapíthatta, mert hasonló rendek alapításának lehetőségéhez nem volt szükséges, hogy az alapító szuverén uralkodó legyen. Az előadottakból kitűnik, hogy Mária Terézia a nevéről elnevezett rendet nem azon szervek 'közreműködésével és útján alapította, amelyek útján törvényeink értelmében magyar királyként jogait gyakorolhatta, nem azzal a szándékkal, hogy az magyar királyi legyen, nem azzal a külső jelleggel, mely magyarrá bélyegezhette volna; alapszabályai nem a magyar áTlam akkori hivatalos nyelvén, latinul, szóltak; szervezete (kancellárja, kincstárnoka stb.) nem magyarokból állott és semmi más mozzanat elfogadhatólag nem bizonyítja a magyar királyi minőségben történt alapítást, ennélfogva meg kell állapítani mint kétségtelen tényt, hogy azt Mária Terézia nem mint azon magyar király alapította, akinek magyar királyi hatalmát törvényeink (az 1715:111., 1723:11., 1741.-XI. t.-c.-ek) értelmében az együttes birtoklás mellett is kifejezetten minden más hatalomtól meg különböztetve kellett gyakorolni. E mellett azonban azt is meg kell állapítani, hogy a rend alapításakor Mária Terézia maga, valamint az összes többi közreműködő közegek magukat egységes állami hatalmi szervezet 'részének tartották, akik jogosultak az osztrák ház összes birtokaira, mint egységes monarchiára vonatkozólag intézkedni és eljárni és kétségtelen, hogy a Mária Terézia rendet az egységes összállam intézményei egyikének tekintették és ennek ezt a jelleget kívánták adni. A magyar alkotmányosság értelmében jogellenesen létrejött tényleges egységes állami hatalom alapján kifejlődött intézmények egy részét az 1867 :XII. t.-c. alapján a magyar közjog mint a magyar és osztrák állam