Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 9. szám - Illetékesség haszonbérleti ügyben

318 A jelzeit munkának tévedéseit és az abból vont következtetés elfogadhatatlanságát, valamint azt, hogy közjogilag kifogástalan módon hogyan lehet e kérdést megoldani, más helyen szándékozóim részletesen kifejteni. E helyütt csak nagy vonásokban kívánok a tévedésekre rámutatni. Mária Terézia 1757. évi június 22-én kelt iratával értesítette gr. Daun Lipótot, az 1756-ban küzdött u. n. (hétéves háborúban a kolini ütközetet megnyert hadsereg fővezérét, hogy e győzelmes ütközet emlékére kiváló haditettek megjutalmazására katonai rend alapítását határozta el. Az 1757. június 22-én kelt elhatározás alapján Mária Terézia férje, I. Ferenc római császár, stb. mint a rend nagymestere kiadta 1758. december 12-én német nyelven a rend alapszabályait.1) Az alapszabályok 2. pontja kimondja, hogy a rend nagymesteri méltósága az alapszabályokat kiadó császár halála után az ausztriai főhercegi ház kormányzójának és e ház összes örökös királyságai és országai uralkodójának tulajdona legyen (az eredeti német szöveg szerint: „Das Grossmeisterthum soll dem Regierer des Erzhauses Österrelch und Beherrscher dessen sámtliciher Eríbkönigreichien und Lánder eigen seyn"); a 7. pontja, hogy a rend jelvényéül szolgáló kereszt közepének egyik oldala az osztrák főhercegi címert (das Erzherzoglioh Oesterreiclhiscibe Wappen) tüntesse fel. A rend jelvényét vörös, feihér, vörös színű, vagyis az osztrák főhercegség színeit feltüntető! szalagon kell e pont értelmében viselni. A 44. pont a rendnek kancellári állást szervez s kimondja, hogy annak betöltője mindig a házi és udvari kancellár lesz. A rend alapításának eme mozzanataiból és az alapszabályokból nyilvánvaló, hogy a hivatkozott munkának az az állítása, amely szerint a rend alapítása Mária Teréziának örökös magyar királyi országló hatalmából kifolyólag történt s hogy így a rend kimondottan magyar királyi (39. 1.), nem ismerhető el helytállónak. E mozzanatokból és alapszabályokból ellenkezőleg az tűnik ki, ihogy Mária Terézia a rendet mint az osztrák főihercegi ház hatalmának birtokosa, kimondottan osztrák főhercegi jelleggel alapította. Ha Mária Terézia e rendet magyar királyi minőségében alapította volna, akkor annál a magyar királyi karcellárnak kellett volna közreműködni, mint a magyar királyi kancellária működött közre a Szent Istvánrend alapításául, mert általában a kancelláriák voltak mindig azok a szervek, amelyeknek közreműködése jelezte azt, hogy az uralkodó milyen uralkodói minőségben jár el. Mint német császár a birodalmi kancellár, mint cseh király a cseh kancellária, mint magyar király a magyar kancellária, mint erdélyi fejedelem az erdélyi kancellária útján, mint összes országaiHogy pedig alapításakor a Mária Terézia rend nem nyert kimondottan magyar királyi, hanem 'ellenkezőleg kimondottan osztrák főhercegi jelleget, az szintén nyilvánvaló az alapszabályok 7. pontjából, mely a rendjelvényt határozza meg. l) Magyar fordításban közölte az alapszabályokat kisfalu di Konics Ignác, Bécsben 184C.-ben „Érdemkoszorúk" cím alatt kiadott munkájában, nak egységes hatalmú uralkodója a házi, udvari és államkancellária útján rendelkezett.