Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 9. szám - Illetékesség haszonbérleti ügyben

317 még Lansing is hangsúlyoz, mondván: „Magyarországot még mindig olyan magyarok kormányozzák, akik meg akarják akadályozni nemzetiségeik területi különválását": erre a rosszhiszemű vádra azt feleljük, hogy mi az államalkotó fáj szupremáciájának biztosítására irányuló törekvéseinkben legalább ezer éves multunkra hivatkozhatunk. De ugyan mire hivatkozhatnak ellenségeink most, amikor uralmuk alá került véreinket nyelvük használatától is megfosztják? ők nem idézhetnek ilyen nagy multat, de bizony még ia hódítás jogát sem, legfeljebb az erőviszonyoknak pillanatnyilag javukra történt eltolódására támaszkodhatnak. Czakó István jól tette, hogy a trianoni béke létrejöttének titkait fölfedve, munkájával azt, ami bennünk eddig csak sejtés volt, kétségtelen bizonyossággá erősítette. A tájékozatlanságról, a könnyelműségről, a rosszhiszeműségről lehullott a lepel és az, amivel ellenségeink elveszíteni akartak bennünket, hatalmas fegyver fesz ősi birtokállományunk visszahívásaiban. Czakó István müve megérdemelt sikert aratott. Első kiadása két hét alatt elfogyott. Ruhmann Emil. A katonai Mária Terézia-rend helyes közjogi és történelmi megvilágításban. Irta: ns. Petrichevich György. Budapest, 1933. 93. 1., egy térképpel. A nyár elején ns. Petricihevich Györ(gy ezredesitől fenti cím alatt könyv jelent meg, melyben szerző azt a felfogást fejti ki, hogy a Mária Terézia-rend mint magyar katonai rend jelenleg is fennáll, illetve fenntartható és mint ilyen további adományozás tárgya is lehet. Hogy e felfogást megindokolja, szükségesnek véli aimaz államjogi viszonylatok minden félreértését kizáró tisztázását, melyek a kettős monarchia idejében fennállottak, melyekre nézve szerinte eddig zavaros és tisztázatlan nézetek uralkodtak (16—17. 1.). Felfogását lényegileg röviden összefoglalva arra alapítja, hogy Mária Terézia e rendet 1757-ben magyar királyi minőségben alapította, hogy tehát e rend nem volt közös intézmény, hanem a magyar alkotmány keretén belül álló magyar királyi intézmény, melynek nagymesteri állása a magyar koronával volt kapcsolatban, hogy miután az osztrák-magyar monarchia felbomlott s annak összes véderejéből csak a magyar királyi honvédség maradt meg változatlanul, a rend egyedül a magyar apostoli királyság jogos és törvényes tulajdona, és hogy ennélfogva, bár a nagymesteri állás jelenleg betöltetlen, jogai és kötelmei átvitt hatáskörben a kormányzót illetik. Nézetem szerint az a felfogás, hogy Mária Terézia ezt a rendet magyar királyi minőségében mint magyar rendet alapította, nagy közjogi tévedés és az ebből vont az a következtetés, hogy a rend mint magyar rend fenntartható, közjogilag lehetetlen. Katonai és erkölcsi szempontból érthető, hogy oly kitüntetés lehetősége, amelynek elnyerése a katonai körök indokolt törekvésének és jogosult büszkeségének tárgya, fennálljon, de ezt nem lehet elérni közjogilag lehetetlen megoldás erőltetése által, hanem csak olyan intézkedéssel, melyhez közjogilag nem fér kifogás.