Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 9. szám - Illetékesség haszonbérleti ügyben

314 . . . nem leshet i'élreiiismerni azt a rendkívül jelentős szerepet, amelyet az okiratok készítése játszik főleg a gazdasági forgalomban. A gondos körültekintéssel szerkesztett okirat perek csiráját öli meg, biztossá és világossá teszi az ügyletkötő feleik helyzetét és feleslegessé teszíi a hatóság beavatkozását, aimi a ibiróságok >munkaterihének észszerű alakulását előnyösen befolyásolja és így az államháztartás helyzetére is jótékony hatást gyakorol, de még inkább előmozdítja a közérdeket azzal, hogy a perek elintézése gyorsabbá válik, ami a renidezett gazdasági életnek nem kisjelent őségű előfeltétele." A községi jegyzői magánmunkálatok megszüntetéséről szóló törvényjavaslat indokolását ezekután igazán nem volna nehéz megszerkeszteni. Csupán szószerint le 'kellene másolni a fentidézetteket. Mert tíz elmondottak szolgálnak a leghatásosabb indokaiul a jegyzői magánmunkálatok eltörlésének is. Az indokok természete és hivatása nem az, hogy a helyesnek talált tétel megerősítésére szolgáljanak, hanem az Ítélkezés psiohologiai folyamata az, hogy a döntő fórumban kialakulnak azok az elgondolások, melyekből a kimondandó Ítéletet levezeti. örömmel állapíthatjuk meg, hogy törvényihozásunkban és kormányzatunkban is kialakultak és helyeseknek találtattak azok az elgondolások, melyekből levezetve a jegyzői magánmunkálatok megszüntetésének parancsoló szüksége ellenállhatatlanul ki kell, hogy alakuljon. Éppen ezért lehetetlen, hogy kormányzatunk és törvényhozásunk most már sokáig elzárkózhassék az immár általuk is helyesnek tartott itélet kimondásától. Rá kell azonban mutatnom arra, hogy ennek az itt most is sürgetett és az állametika biztosítása, a tisztviselői összeférhetetlenség megszüntetése, a takarékosság és számos más közérdek által követelt törvényjavaslatnak indokolása nem merül ki az idézett, a jogbiztonság megóvására történt utalásoikkal. Nem! A jegyzői magánmunkálatok megszüntetését sokkal több ok követeli, mint az eddig is üldözött zugirászat kiirtását. ndb. Dr. Kováts Andor: Észrevételek az 1930:XXXIV. törvénycikk büntetőjogi rendelkezéseihez. (1—100 lap. Debrecen, év nélkül.) A debreceni egyetem büntetőjogi professzora immár több íziben gazdagította irodalmunkat egyes büntetőtörvényhozási alkotások kommentálásával. A „Büntetőtörvénykezési jogunk a legújabb időkben" (1926.) és „Az új ibüntetőnovella" (1928.) című becses műveinek szinte folytatásaként jelentkezik a legutóbbi évek egyik legjelentősebb büntetőjogi vonatkozású törvényalkotásának, a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930:XXXIV. t.-c. (Te.) III. fejezetében foglalt büntetőigazságszolgáltatási rendelkezések magyarázatát tartalmazó most megjelent munkálata. A százoldalas füzet a Te. 101—127. §§-nak részletes feldolgozását, a törvény nem egy helyen kontroverziákra alkalmat adó szövegének