Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Öröklési jogi megállapítási per

18 2. Egyébként arról, hogy mindez nem csupán „jogértelmezési készség és dialektikai ügyesség" eredménye, hanem hogy ellenkezőleg az általam képviselt álláspont az, amely a törvény „igazi tartalmával" összhangban van, mindenesetre meggyőzhette Dávid biró urat a Magyar Jogászegyletben a közelmúltban e tárgyban lefolyt vita is, amelyről igazán nem lehet azt mondani, hogy igazolta volna a biró úr felfogásának „magában a törvényben gyökeredző" voltát. Örömömre szolgál, hogy Kuncz Ödön professorlársam tankönyvének most megjelent biztosítás jogi kötetében ugyancsak arra az eredményre jut, hogy az általam kritika tárgyává tett kúriai gyakorlat „sem a törvény szellemével, sem a törvényhozó szándékával, sem a biztosítottak érdekével nincsen összhangban." 3. Ezzel a magam részéről végérvényesen le is zárom a vitát ebben a kérdésben. Dávid kúriai bíró úrnak csak őszinte köszönettel tartozom, mert az ő kifejtése nem csak megerősített álláspontom helyessége iránti meggyőződésemben, de ezen túlmenőieg azt ia megnyugvást is keltette bennem, hogy nincs okom feladni a reményt arra vonatkozólag, hogy a Kúria előbb-utóbb mégis csak mérlegelés tárgyává teendi álláspontját s megtalálja azt a megoldást, amely megfelel nemcsak a törvény valódi tartalmának, de a biztosítottak érdekeinek is anélkül, hogy abból a biztosító vállalatokra bármiféle joghátrány háramolhatnék. ÖRÖKLÉSI JOGI MEGÁLLAPÍTÁSI PER. Irta: dr. Schőnwitzky Bertalan egri jogakadémiai tanár. A Magyar Jogi Szemle 1932. évi 7. számának 209. és köv. oldalain „Van-e öröklési jogi megállapítási per?" cím alatt foglalkozik hauser Lipót dr. ügyvéd úr két, a szövegezésükben aggályosnak látszó, elvi kijelentést tartalmazó birói határozattal. A cikkíró úr arra a végkövetkeztetésre jut, hogy megállapítási pernek az öröklési jogviszonyt tárgyazó perekben is helye van, azaz: „az öröklési jogi perek fogalmi köréből a megállapítási per fogalma dogmatikailag és logikailag nem zárható ki." — Ugyancsak helyesen mutat reá a cikkíró úr arra, hogy a megállapítás szükségessége nem eleme a megállapítás fogalomnak, hanem csak — szerinte — „speciális perelőfeltétel", amely már e körülmény nélkül is a „megállapítási" jellegű pert lehetővé teszi. Annak előrebocsátása mellett, hogy a cikkíró úr fejtegetésének e végeredményéhez csatlakozom s hogy az általa felvetett vitás kérdések nagyrésze úgy e tanulmányban, mint Antalfy Mihály dr. kúriai biró úrnak a cikkhez fűzött megjegyzései útján már megoldást nyert, mégis szükségesnek tartom a megbeszélés anyagát még néhány igénytelen gondolattal bővíteni. I. A cikk reá mutat arra, hogy a m. kir. Kúria P. L 6111/1927. sz. idézett Ítélete indokolásának a következő kitétele: „az örökösödési