Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Korlátolt elmeállapot és bűnözési hajlam

6 tetve, az ivadékoknak csak 50%-a lett bűntettessé. Itt a Mendel-tőrvóny teljesen igazolódott. A Goddard által tanulmányozott gyengeelméjü ,szülők ivadékai közül ott, ahol mindkét szüle gyengeelméjü volt, 99%, — ahol csak az egyik volt az, 46% (50 helyett) lett gyengeelméjü. A degenerátiót tehát nem szabad mint valami külön elmebetegségi alakzatot felfogni s azt mint önálló enyhítő körülményt tekinteni. Az elmeorvostan szerint csak degeneratiós jelekről, tünetekről lehet beszélni, melyek symptomái lehetnek valamely elme- vagy idegbajnak. De az elmeorvostan szerint a degenerátiót, az örökletes terheltséget az újabb és újabb egészséges egyének útján való kereszteződés meg is javíthatja és lassanként eliminálhatja. (Moravcsik id. m. 64.) Gyakorlatilag is az elmeorvos szakértők, így iaz lg. Orv. Tanács is sokszor megállapítják a terhelt degenerált voltát, de azért teljesen épelméjűndk nyilvánítják. (Ig. O. T. Munkálatai II. sorozat I. 57.) Épúgy helytelen a morál insanityt, az erkölcsi elmegyengeséget, valami különálló elmebajnak mondani. A régibb elmeorvosok ugyan (Pritohard, Maudsley, Krafft-Ebing) ezt hirdették s tőlük vették át és tették a jogi irodalomban is közkeletűvé a büntetőjogászok ezt a kórformát. A mai elmegyógyászok azonban helyesen mutatták ki, hogy az erkölcsi elmezavar vagy helyesebben elmegyengeség csak egyik tünete a rendellenes psychés állapotnak (Moravcsik id. m. 388.), illetőleg a gyengeelméjűségnek (Schaffer id. m. 196.). A morál insanity alatt a régibb elmeorvosok s a büntetőjogászok gyakran ma is, majd egy különös bűnözési elmebajt (nevrose criminelle),majd csak a ma is u. n. erkölcs-elme gyengeséget, a helyes erkölcsi érzés hiányát, az erkölcsi törvények iránti (közönyösséget értik. Közismert a Garofalo álláspontja, ki épen az igazi, az általa u. n. természetes bűntettesek jellemző ismérve gyanánt azt tekinti, hogy ezek erkölcsi érzés (senso morale) nélkül születtek, vagyis nem ismerik a jóakarat, a köny őrület és az igazságosság vagy jóság (pietá e probitá) érzelmeit. Az újabb elmeorvostani vizsgálódások azt állapították meg, hogy valami külön „bűnözési elmebajt" felvenni túlhajtott dolog, sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem igazolható. A bűnelkövetés csak végső symptomája egyes súlyosabb elmebetegségi alakzatoknak vagy pedig egyes ideg- vagy elmebántalmiak csak hajlamosabbá teszik az illetőt bizonyos bűntettek elkövetésére. A bűnözési elmebaj voltaképen csak más alakja, variációja lenne a Lombroso született bűntettesének, amit ma már nemcsak a büntetőjogászok, de az elmeorvosok is egyértelemmel be nem bizonyított hypathesisnek tekintenek. Ugy hogy Lombroso-tól nem is volt illogikus, midőn ezen első elméletét módosítva, az ős vadember atavistikus maradványaként megkonstruált „született bűntettesét" később elmebetegnek, majd különösen erkölcsi elmezavarban szenvedőnek hirdette.