Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 3. szám - Bűnvádi eljárásunk gyorsítása

86 Tehát már a Hármaskönyv szigorú követelésekkel lép íel a bíróval szemben, a XVI. század óta pedig mennyivel bonyolultabbá lettek az életviszonyok, mennyivel több követelményt támaszt az élet a mai kor bírójával szemben. Vájjon ezt a nagy látókört, nagy tudást, nagy tapasztalatot és életbölcseséget kívánó munkát lehet-e indokoltan egyet­len bíró munkájától is megkívánni? Magunkról tudjuk, hogy az em­beri természetben gyökerező sok testi és szellemi gyarlóságunk időn­kint gyengíti a kötelességérzéket, hiányzik a feszültség, az energia, a tevékenység szelleme, a buzgalom, ezek a gyengeségek pedig lassít­ják, sőt megakasztják munkánkat, mint a kerekeket a súrlódás ereje, vagy a beszáradt gépolaj. E veszedelem azonban sokkal csekélyebb ott, ahol az ítélet több, különböző képességű és különböző idegekkel felruházott agynak a munkája. Azokban az ügyekben, amelyekben az eljárás a fentírt, mondhatni gyorsított módon nem nyerhet befejezést, a sürgős befejezésnek egyetlen és feltétlenül célravezető megoldása van: a nyomozóközegek gyors és emellett céltudatos, körültekintő és alapos munkája. Bűnvádi ügyekben kicsi, közepes, nagy és igen nagy (monstre) ügyeket ismerünk. A kis és közepes ügyek, amelyek az összes ügyek­nek 70—80%-át tehetik ki, megfelelő nyomozási tevékenység mellett legfellebb 2—3 hónap alatt, a nagy ügyek — az összes ügyeknek körülbelül 10—15%-a — legfellebb 4—5 hónap alatt kifogástalanul kinyomozhatok s ha vádemelésre van alap, vádirattal ellátva, a bíró­ság elé vihetők. Ha tehát eme ügyek nyomozása éveket vesz igénybe, a hibát nagyrészben a nyomozó eljárás hiányaiban kell keresnünk; lássuk, miként volnának tehát e hiányok orvosolhatók? III. Az ország ama részein, ahol az államrendőrség végzi a nyo­mozást, a nyomozások elhúzódása ellen általában kevés panasz merül fel. A rendőrség államosítása a fegyelmet és pontosságot fokozta s nagyobb módot engedett a személyek megválogatására; itt szakkép­zett rendőrtisztviselők végzik a nyomozásokat, feletteseiknek kell te­hát ellenőrző tevékenységükkel odahatni, hogy a nyomozások tar tama a fentírt, vagy annál is rövidebb időre szoríttassák. Ha pedig a kir. ügyészség azt észleli, hogy a nyomozóhatóság eljárása késedel­mes, az 1921. évi XXIX. t.-c. értelmében, — mely szoros-kapcsolatot teremtett a kir. ügyészség és a rendőri hatóság között, — írásbeli in­tézkedéssel vagy anélkül szóbeli utasítással kell ellenőrizni és meg­felelő irányítással ellátni a nyomozóhatóságot, sőt szükség esetén az ügyészségnek magának kell átvenni a nyomozás vezetését. E rendel­kezés a németbirodalmi Bp. 159. §-ának felel meg, mely kimondja, hogy . . . kann die Staatsanwaltschaft . . . Ermittelungen jeder Art,, mit Ausschluss eidlicher Vernehmungen .. . selbst vornehmen. Ez az önálló nyomozás különösen szükséges általában akkor, ha a kir. ügyészség észleli, hogy valamelyik rendőrség közegeit egyéb helyi exekutiv célokra állandóan igénybeveszi s a helyi érdekek a bűnügyi nyomozásoknál előbbrevalóknak tartatnak. Ha tehát a feljelentést a

Next

/
Thumbnails
Contents