Magyar jogi szemle, 1932 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A bírói végrehajtás útján lefoglalt ingók értékesítése

60 A területenkívüliség indokolása terén Szászy már szakít a Beling-féle elmélettel, amely kizárólag a „ne impediatur legatio" szempontját tartja érvényesíthetőnek, hanem az államoknak a függetlenségre és egyenjogúságra v;üó alapjogára (par in parein non habét jurisdietionem) is hivatkozik. Szerintem ez helyes, mivel Praag fellépése óta már megcáíoltnak látszik az az elmélet, hogy a függetlenségre vonatkozó jog alapján legfeljebb a hivatalos (képviseleti) cselekmények tekintetében lehelne a helyi hatalom alóli mentességet követelni. A közjogi representatio ugyanis nem olyan, mint a magánjogi és az államképviselő representativ jellege a magánjellegű cselekményeknél sem szűnik meg. A második és harmadik fejezetben a szerző azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy miként szabályozza a magyar jog a területenkívüliség kérdését. Igen értékesek a gyakorlat szempontjából azok a fejtegetések, amelyek a területenkívüliség személyi terjedelmét vizsgálják. A szerző egyik bírálójával Weningerrel szemben nyomatékosan hangsúlyoznom kell, hogy a követségi futárokat a területenkívüliség igenis megilleti. A szerző erre nézve egyébként megjegyezte, hogy a futárok jogi helyzete vitás. Részemről a futárok területenkívüliségére külön dolgozatban kívánok visszatérni. Ellenben osztom Weninger-nek azt az észrevételét, hogy a szerző állal adott felsorolást ki kell egészítenünk az Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság tagjaival és a Magvarország által kötött döntőbírósági egyezményekben kijelölt bírákkal. A területenkívüliség személyi terjedelme tekintetében egyébként nagyon nehéz kimerítő taxatiót adni, mivel főként a mellékszemélyeket illetőleg ezíetöszerinl még nem alakult ki eommunis opinio. Egyes államok, pl. Svájc a segédszemélyzet tagjai közül csak az irodaigazgatónak adják meg -a magán- és büntető jogi mentességet. Vitás, hogy ilyenkor az illető államok itteni képviselete által élvezett kiváltságok is megszorítást szenvednek-e? Vitás a családtagok mentességének személyi terjedelme. Az is vitás, hogy a segédszemélyzet családtagjait megilleti-e a magánjogi és büntetőjogi mentesség? Ezekben a vitás kérdésekben a szerző nem foglal kifejezetten állást. Ezzel szemben kitűnőek és a részleteket is felölelőek a szolgaszemélyzet büntetőjogi mentességére vonatkozó fejtegetések. Nem találunk tájékoztatást arra nézve sem, hogy milyen az ideiglenes államképviselők, pl. idegen államok által nemzetközi szerződések tárgyalása, illetve aláírása, nemzetközi konferenciákon való részvétel céljából Magyarországba küldött képviselők jogi helyzete? Kitűnőek a követségi épület jogi helyzetére és a területenkívüli személyek részére való kézbesítésekre vonatkozó fejtegetések is. Az államfők területenkívüliségét tárgyazó fejtegetések világosak és a jogi helyzetet megfelelően adják vissza. A szerző tagadja azl, hogy az államfői jogokat gyakorló testületek tagjai saját személyükben területenkívüliségre tarthalnának igényt. Szerintem a testület függetlensége nem tartható fenn sikkor, ha a tagok függetlensége nincs biztosítva. A magyar kormány egy konkrét eset kapcsán a becsület védelméről, szóló törvény (1914:XLI. t.-c.) 12. §-ának értelmezése kérdésében arra az álláspontra helyezkedett, hogy sérthetetlenségből kifolyó fokozott büntetőjogi védelme a svájci Bundesrat tagjait is megilleti. A területenkívüliség pedig a sérthetetlenséggel rokon természetű jogosítvány. Igen értékesek az idegen államok területenkívülisé-