Magyar jogi szemle, 1932 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A bírói végrehajtás útján lefoglalt ingók értékesítése

49 b) Hazai eljárásunk szerint a lefoglalt ingókat a végrehajtó, vagy becsüse értékelik meg. Ez a becslés nem komoly s a vevő közönség nek nem áll megbízható becsérték rendelkezésére, amelynek alapján legalább a megjelölt becsárig nyugodtan Ígérhetne. A Te. 74. §-a csak megengedi, de nem intézményesíti a szakértői értékmegállapítást. Az E. O. szerint a foglaláskor végzett becslés csak ,,Bleistiftwert \ az árverési becsárat az árveréskor hivatalból alkalmazott szakértő állapítja meg, csak közhasználatú, vagy csekélyebb értékíi ingóknál a kiküldött. A szakértőket a bíróságnál vezetett névjegyzékből rendelik ki. c) Az értékesítés módját az árverésben szabja meg a végrehajtási törvényünk s e holtpontjáról csak a Te. 78. §-ában mozdult el. Az E. O. már megalkotásakor egyenlőjogú értékesítési módként szabályozta a szabad kézből való eladást, ha ezen az úton az adós és hitelező érdeke jobban kielégül. Ennek megfelelően megengedi úgy az árverés megkísérlése előtt, mint a sikertelen árverés után a szabad kézből való eladást s nemcsak tőzsdei és piaci árral biró, hanem bármely fajú ingóra. (E. O. 268. (3), 271., 280. §§.) Különösen élvezeti és luxustárgyaknál — a piaci árral biró árukon kívül — haté kony ez az értékesítési mód. Feltételezi természetesen a komoly szakértői becslést. d) Az E. O. a helyszíni árverések korrekciójakép több városban már az 1900. körüli években központosította az értékesítést a külön birói árverési cscirnokokban. Ilyen működik ma is Bécsben és Grazban, kisebb méretekben Leobenben és Klagenfurtban, a bíróságoknak e célra eleve épített helyiségeiben. E városokban csarnoki értékesítésre (árverésre, vagy szabadkézi eladásra) kerül minden ingó, a természetüknél vagy elenyésző érté küknél fogva a beszállításra alkalmatlan tárgyak kivételével. Eladha tók a csarnokban a más bíróságoktól értékesítés végett átküldött tömegek is (jogsegély) és foganatosíthatnak a csarnokok helyiségeikben a 259. §. szerinti zár alá vételeket is. A beszállítást az osztrák kincstár magánfuvarozó cégekkel kötött tarifa alapján eszközölteti és mivel a tömegeket kumulative szállíttatja be, a költségek elosztás útján leszoríthatok. E költségeket a csarnok a vételárból vonja le s a szállító céggel elszámolja. A csarnoki érté kesítés költségtáblázata különben a következő: 1. A tömeget terhelik a hirdetési, szakértői becslési és szállítási költségek aránylagosan elosztva, valamint a kincstári illetékek. E megterhelés átlagban a vételárnak 3—6%-át teszi ki; 2. a kincstárt terhelik az üzemköltségek és az alkalmazott hivatalnokok fizetése,2) ami az illetékekből s a zár alá vételek után fizetendő havi fél %-os raktárdíjból fedezést nyer. Az elért eredmények szemléltetésére álljon itt egy rövid statisztika. 2) Ausztriában a végrehajtók államiak.