Magyar jogi szemle, 1932 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A bírói végrehajtás útján lefoglalt ingók értékesítése

50 A bécsi csarnokban 1929. évben csarnoki árverésként kitűzve = 21.950 tömeg tényleg megtartott csarnoki árverés3) 1.431 „ primar szabadkézi eladás — •— •— -— — 83 ,, secundár szabadkézi eladás — 118 A bárom értékesítési mód összesen: 1.532 tömeg Az 1532 végrehajtási tömeg becsértéke 367.365 S, az elért vételár 311.882 S, vagyis a becsérték 85%-a. A grazi csarnokban 1930. évben a beszállított tömegek száma 1.021, amelyből végrehajtási tömeg •— •— •— 929 csődtömeg — — — 4 hagyatéki tömeg — — — • — -— 38 idegen bíróságtól át küldve 50 összesen: 1021 Ebből eladatott 702, a többit visszaadták, mert az adós a beszállítás után, de az árverés előtt fizetett. A 702 tömeg becsértéke 140.754 S, az elért vételár 143.918 S, vagyis a becsértéknek több mint 100%-a. A lenti adatokból kivehetőleg az eredmények teljesen kielégítők. A bécsi csarnoké azért gyengébb, mert a világváros forgalmában eltűnik ez a vételi lehetőség, míg kisebb városokban állandóan a A'evők tudatában él. A hivatásos árverési vevőket a becsértéket megközelítő ajánlat automatikusan kikapcsolja. Hogy az illetékeseket is megszólaltassuk, idézzük a grazi Oberlandesgericht 1931. évi július havában kelt, az igazságügyminiszteriumhoz tett jelentését a leobeni csarnokra vonatkozólag: ,,Die günstige Entwicklung der Gescháfte in der Versteigerungshalle hat eine Entlastung der Executionsabteilumí zur Folge. Die mit der Versteigerungshalle gemachten Erfahrungen sind denkbar günstig. Die Auslagen für die Halle sind so gering, dass sie für den Staatshaushalt kei ne Rolle spielen." III. A fentiekben — az élő jogállapot demarkációs vonalán belül — rámutattunk a hazai eljárás hiányaira s körvonalaztuk az osztrák jogot eltérő vonásaiban. A következőkben az értékesítés körüli visszás helyzet alapokaiból kiindulva a jogösszehasonlítás szem előtt tartásával megkíséreljük feltalálni a kivezető utakat. Ilyenekül kínálkoznak: a legkisebb vételár megszabása kellő kautélák mellett, az értékesítés központosítása városokban a csarnokok, vidéken a/ országos vásárok útján, végül a szabad kézből való eladás kiterjesztése. a) A legkisebb vételár megszabása helyes, de önmagában, az értékesítés szerves reformja nélkül az árverések felfüggesztését jelenti. Az 5610/1931. sz. rendelet 24. §-a a lefoglalt ingókat mintegy res 3) A többit időközi fizetés vagy egyéb ok miatt nem transzferálták; a tömegeket ugyanis csak az árverési határnapot megelőző 1—2 napon szállítják be.