Magyar jogi szemle, 1932 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A beismerés a házassági perben. A Pp. 670. par.-nak értelmezése

43 2. A második kérdés az lesz, hogy a házassági perekben mi a beismerésnek hatálya akkor, ha az illető tény valóságának elfogadása a házasság felbontására vezet vagy legalább is a mérlegelésnél ebben az irányban bír nagyobb súllyal. (Az elhatárolás épen a házassági perekben nem könnyű dolog, mert az ugyanaz a tény az egyik vonatkozásban a házasság felbontása, más oldalról pedig a házasság fenntartása mellett képezheti mérlegelés tárgyát.) A házassági semmiségi pereknél (669. §.) a törvény szövegezése világos. Ugy a nyilt, mint a hallgatólagos beismerés dacára a be ismert tényt bizonyítani kell, amint erről már szó volt..Hasonlóképen áll a rendelkezés ezekre a perekre is, hogy a bíróság a tárgyalás és bizonyítás anyagának szorgos méltatásával itéli azt meg, hogy a beismerésnek mennyi bizonyító erőt lehet tulajdonítani. Akár kedvez, akár nem kedvez a beismerés a házasság fenntartásának, a biró azt mérlegelni köteles, mert a közérdek nem csak azt kívánja meg, hogy az érvényes házasságot meg ne semmisítsék, hanem azt is, hogy ne álljon fenn olyan házasság, amely semmis. Más a helyzet a házassági megtámadási, váló és bontóperekben. {670. §.) Itt az a közérdek, hogy a házasság lehetőleg fennmaradjon és így amíg egyrészt minden olyan rendelkezést vagy percselekményt (beismerést is), amely a fenntartásra vezet, az általános elvek szerint hatályosnak elfogad a törvény, másrészt a házasságellenes ténybeismeréseket ugyanúgy bírálja el törvényünk, amint az a házassági semmiségi pereknél történik. n. , Az előbb előadottak egybevetéséből kétségtelen, hogy a beismerést a házassági perben szabályozó törvényes rendelkezések egységesebb elgondolással hozhatók összhangba az ismertetett Magyary-féle bizonyítási elmélettel, mint a beismerésnek bizonyítást kizáró, másként ténymegállapító hatályára súlyt helyező u. n. uralkodó elmélettel. Magyary szerint ugyanis a beismerés bizonyíték, akár a házas ság mellett, akár a házasság ellen hat is az, csakhogy míg az egyik esetben kötött, törvényes bizonyítási szabály, — a más esetben a szabad mérlegelési szabály alá eső bizonyíték. Ha ellenben a beismerést tényállításnak vagy ténymegállapításnak vesszük, mint azt nálunk a beismerés kérdésében Magyarynak legjelesebb felfogásbeli ellenfele Plósz képviseli, akkor azt mondhatjuk: az in favorem matrimonii beismerés ténymegállapítás, amely köti a birót. Ezt azonban általánosságban mégsem mondhatjuk, hanem csak úgy, hogy a házassági megtámadási, váló és bontó perekben ne kutassa tovább a biró a házasság fenntartására kedvező és beismert ténynek a valóságát, mert a 670. §. így rendelkezik. Ez eddig világos. Máskép áll azonban a helyzet, amint láttuk a házassági semmiségi perek esetében és a 670. §. szerinti perekben akkor, ha a beismerés a házasságellenes tényekre vonatkozik. Ilyenkor a törvény szavai szerint: azt, hogy a beismerésnek mennyi bizonyító erőt lehet tulajdonítani, a biró szabadon mérlegeli. Itt érünk az