Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - Az államtitok büntetőjogi védelméhez

73 volna. A megállapítás tiszta ténymegállapítás maradt volna akkor is, hogy az alsóbiróság pontosan leírta volna azokat a fizikai mozgásokat, anyagi cselekedeteket, amelyeket X az árucikken hajtott végre és amelyeknek összessége fogja majd alkotni azt a jogi komplexumot, amelyet rendelkezésrebocsátásnak nevezünk. A rendelkezésrebocsátás maga azonban már jogilag minősített tény. A második esetben, ha a törvényszék annak a megállapítására szorítkozott volna, hogy X adott időpontban levelet irt Y-nak, hogy ez utóbbi arra válaszolt, hogy a levelek ilyen s ilyen dolgokat tartalmaztak, vagy pedig hogy „X bizonyos összegeket fizetett Y-nak, hogy az ezzel szemben ilyen s ilyen szolgáltatásokat teljesített," mindezek ténymegállapítások lettek volna. E megállapítások alapján a felülvizsgálati bíróságnak kellett volna döntenie abban az immár jogi kérdésben, hogy vájjon X és Y között üzleti viszony állott-e fenn, avagy sem. Hasonlóképen a szerződés megsértését, egy határidő be nem tartását stb. nem lehet tényképen megállapítani. De ha a dolog így áll, akkor előfordulhat az az eset, hogy az alsóbiróságoknak a felülvizsgálati bíróság elé terjesztett ítéletei semminő, a fentebb kifejtett értelemben vett nyers tényt sem tartalmaznak, és hogy az ítéletnek valamennyi látszólagos ténymegállapításai már jogkérdések. Ennek következtében a felülvizsgálati bíróság hasonló esetben kénytelen lesz az alsóbiróság ítéletét elutasítani s e bíróságot felszólítani tények megállapítására. (B 16.) Természetes dolog, hogy ez az értelmezés lehetetlenné tenné a felülvizsgálati bíróság működését. Másfelől azonban a tények és a jog közötti határok oly bizonytalanok, az átmeneti zóna oly széles, hogy mivel biztos mérőrendszer fölött nem rendelkezünk, állandóan kétértelmű esetek fognak előfordulni. A köznyelv képtelen a két terület között pontos elhatárolást hajtani végre. A nehézség még nyilvánvalóbbá válik a büntetőjog területén. Ha megállapítjuk, hogy X lopott, ez már egy nyers tény jogi minősítése, dacára annak, hogy a köznyelvben ez egyszerűen nyers ténynek tűnik fel. Természetesen a lopást elemeire kellene felbontani és pl. o. így kellene szólnunk: X kinyitotta az ajtót, belépett Y szobájába, ez utóbbi íróasztaláról felemelte Y pénztárcáját, zsebébe tette, aztán pedig észrevétlen módon elhagyta a szobát. Egyszóval minden egyes esetben, st meghatározandó tényt, amely igen gyakran a jog és a köztudat