Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - Az államtitok büntetőjogi védelméhez

72 Szerzőnk e szimbólumaiban talán ugyanazt a megkülönböztetést lelhetjük fel, amelyet a logikusok az incluzio és a hozzátartozás viszonya között állítottak fel. Az előbbi viszony egyének és osztályok között, az utóbbi osztályok és osztályok között áll fenn. E két viszony közötti különbség érzékeltetése céljából Padoa egy szerencsésen választott, egyszerű hasonlatot használt. Ha az osztály fogalmat egy telt gyufás-skatulyával szimbolizáljuk, az egyén fogalmat az egyes különálló gyufaszálakkal, akkor a gyufaszálakat a gyufás-skatulyához fűző viszony a hozzátartozás viszonyának felel meg. Ha azonban a gyufásskatulya egyes elszórt gyufaszálakon kivül egy másik kis gyufa-skatuiyát is tartalmaz, amelyben szintén lehetnek egyes gyufaszálak vagy újabb kis skatulyák, úgy ennek a kis skatulyának a viszonya a nagyobbhoz az inculsio viszonyának felel meg. É fogalmi helyzetet a következő rajzzal fejezi ki: amelyben a körök az osztályokat jelzik, a pontok pedig az egyéneknek felelnek meg. E szimbólum, valamint Kováts dr. szimbóluma kőzött a hasonlatosság valóban meglepő, dacára annak, hogy szerzőnk mit sem tudott Padoa ezirányú munkálatairól.9) Mint láttuk, a köztudat általános fogalmainak kialakulásában lehetetlen pontosan megállapítanunk azt a momentumot,- amikor a kpnkrét elvonttá, az egyéni általánossá válik. Ha most a jog terére térünk át, ott teljesen hasonló helyzettel találjuk szemben magunkat. Ha az alsóbiróság tényként állapítja meg, hogy pl. okáért a felek egyike által szállított szövet fehér szinű volt, ez kétséget kizárólag tény, amely semminő jogi elemet semminő jogkérdést sem tartalmaz, következésképen a törvény fentemlített szövege értelmében a felülvizsgálati biróság számára hozzáférhetetlen. De ha az alsóbiróság tényként állapítja meg, hogy pl. X kereskedő az árucikket Y rendelkezésére bocsátotta, vagy hogy ebben és ebben az időben X és Y között üzleti kapcsolat állott fenn, ezek már oly megállapítások, amelyek bizonyos mértékben jogkérdést is tartalmaznak. Ha az első esetben az alsóbiróság csupán azt állapította volna-meg, hogy X egy adott időpontban kijelentette, hogy az árucikket Y rendelkezésére bocsátja, ez egyszerű ténymegállapítás lett 9) A. Padoa: La logique déductive dans sa derniére phase de développement, Revue de Métaphysique 1911. 854. o.