Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - Az államtitok büntetőjogi védelméhez

70 lehet gondolni, hogy a közönséges napi tudat határait élesen és pontosan körvonalazzuk, mert hisz e tudat maga már egy bizonyos kezdetleges elvont tudományt tartalmaz, amint azt Meyerson ismeretelméleti munkáiban a természettudományokra nézve kimutatta.") Meyerson szerint a napi tudat és a tudomány között tökéletes folytonosság áll fenn. Nos ugyanez érvényes az u. n. szellemi tudományokra is. Szerzőnk maga, anélkül, hogy Meyerson munkálatairól előzetesen tudomással birt volna, csaknem azonos következtetésekhez jutott el. Kováts dr. külön tanulmányt szentelt a tény és a jog közötti viszony kérdésének.7) E tanulmányra az alkalmat Kováts dr.-nak egy gyakorlati jelentőségű kérdés szolgáltatta. A magyar polgári perrendtartás 534. szakasza megszorítja a felülvizsgálati bíróságok illetékességét és azt a jogkérdésre szorítja. A tényállás valóságának vagy valótlanságának megállapítását csak azon az alapon lehet felülvizsgálni, hogy 1. a megállapítás jogszabály helytelen alkalmazásával vagy mellőzésével, vagy 2. nyilvánvalókig helytelen ténybeli következtetéssel történt, vagy hogy 3. az iratok tartalmával ellentétben áll. Minden egyéb esetben a felülvizsgálati biróság illetékessége az eléje terjesztett ítéletek szigorúan jogi tartalmára szorítkozik. A törvény e kérdésben világosan nyilatkozik. Csakhogy mindenek előtt mit értsünk tény szón? Hol kezdődik a jog és hol végződik a nyers tények birodalma? Melyek lesznek azok a határforgalmak, amelyekre nézve a felülvizsgálati biróság már nem illetékes? Hol kezdődik e biróság cselekvési szabdsága? Ez a kérdés éppen a fentebb említett jogi küszöb kérdése. Azt a pillanatot kell megragadnunk, amikor éppen elhagyjuk a nyers tények világát és belépünk az elvont kollektív viszonylatok, a jelentés világába.8) A jogi elvonás folyamatának megvilágítása céljából szerzőnk a közönséges nyelv elvonási folyamatából indul ki. E nyelvben tény alatt az érzéki percepció jelenségeit értjük. Szerzőnk a /^J^ ^e*et Java" solja az érzéki tény jelölésére, amely egyúttal annak történelmi jelle6) E. Meyerson: Indentité et réalité 351. o. 7) Kováts Elemér dr.: Tény és jpg, Budapest, 1918. Ráth György. Idézeteinkben e munkát B-vel fogjuk jelölni. 8) Megemlítjük itt. hogy ez a különleges jogi világ a negotiumnak jogilag konkrét síkján kezdődik. Ez a jog létrejöttének síkja.