Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - Az államtitok büntetőjogi védelméhez

68 ooo— jelekben foglalt -ok esetében ily nyelvi kifejezést gyakran igen nehéz lesz találnunk. (Pl. a színházigazgató és a szinész közötti viszony esetében e szolgáltatási atomok játékszolgáltatások, pontosabban mimika, mosoly avagy könnyszolgáltatások lesznek. (A 8—9.) Mivel a kötelem rendesen két fél közötti viszonyból áll, egyszerűség kedvéért Q) jelet két egyenlő részre fogjuk osztani. Mindenik félkörbe a szemben álló feleket megillető jogi atomokat (—>0—) fogjuk berajzolni. Vegyük pl. az adásvételi szerződést. Az eladónak —>-i lesznek a vételár megfizetését illetőleg. A vásárló viszont ugyancsak —>-ok felett fog rendelkezni a megvásárolt tárgyak szállítását illetőleg. A helyzet a következő lesz: Megtörténhetik, hogy az egyik félkörben több lesz az igény, mint a szolgáltatás. Ha a két fél —->-i és O—i egyensúlyban vannak, úgy a szerződés visszterhes, ha az egyik fél —>-i túlsúlyban vannak a másiké felett, ugy a szerződés vagy általánosabban szólva az ügylet ingyenes. Az ingyenes kötelmet a következő leegyszerűsített jellel (j) jelöljük. A visszterhes kötelem jele a fentiek értelmében a következő lesz: ^ (A. 11—12.) A fenti alapvető ideogrammok használata lényegesen megfogja könnyíteni egy jogi helyzet különböző elemeinek egyetlen szemléletbe való egyesítését. Mindezek természetesen igen általános síkon mozgó jelek s az általuk nyert helyzetképek csak sematikusak lesznek. De éppen az alapvető jelekről van szó itt, amelyeknek tulajdonképeni feladatuk az, hogy a gyakorlat lényeges és általános elemeire való redukciót lehetővé tegyék.5) 5) Kováts dr. nézete szerint a —> O- jelpár az általános érte lemben vett emberi jog legmélyebb alapját alkotja. (V. ö. fentebbi: * alatti jegvzettel.) Nézetünk szerint e jelekre talán fel lehetne építeni egy sajátos jogi kalkulust, ha úgy tetszik jogi egyensúlyi kalkulust, amely Boole, Frege és a logisták igazság-érték kalkulusához volna némileg hasonlatos. Kováts dr. nem gondol ily kalkulusra és többször kimondottan tiltakozik az ellen, mintha a jogi gyakorlatba kalkulust