Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - Az államtitok büntetőjogi védelméhez

66 Kováts doktor szerint az egész aktiv jogiság az igény emez alapvető fogalma körül csoportosul. Vannak igények a születéstől a halálig, sőt még a halál után is. Mindaz, ami emberi vágyak tárgyát alkothatja, összefüggésben áll ezzel a fogalommal. Az igény fogalma jóllehet nagyon elvont és csaknem végtelenül széleskörű fogalom, mégis gyakran bizonyos konkrét jelleggel bir akkor ugyanis, amikor emberi avagy jogi személyek szándékait vagy volitioit fejezi ki. Ebben az esetben e fogalom a fizikai cselekvés síkjára a negotiuni közepébe vezet bennünket.3) —> Kováts doktor az igény fenti értelmében vett fogalmának megjelölésére a következő jelet ajánlja: —> A —> jel egy meghatározatlan általános értelemben vett nem specifikus igényt fejez ki, egy jog birtokosának egy tárggyal szemben fennálló rendelkezési viszonyát.4) Ez még egy üres keret, amely csak rendre fog megtelni, amint a fogalom általánosságából leszállunk a negotium adott eseteihez. E két kifejezés: „A hitelezőnek dologi igénye van az adóssal szemben" és „X hitelezőnek 100 frank átadásra van igénye Y adóssal szemben", az általánosság szempontjából különböző fokokat jelent. Az általánosság e fokai közötti különbség kifejezésre fog jutni, ami annyit jelent, hogy a —> fogalmát egészen amaz elemekig analyzáljuk, amelyek úgyszólván jogilag tapinthatók. (A—6—7.) E célból Kováts dr. a dolog avagy a fizika realitás fogalmát a következő jellel jelöli: Q Ha a —» jelet és a Q jelet kombináljuk, úgy a dologi jogok általános jeléhez jutunk el, amely a meghatározatlan igényeknek már bizonyos egyéniesülését jelenti. E jelkombináció a következő lesz: Q—> ez azonban még csak egy üres keret, amelynek valaminő módon meg kell telnie. E keret a szóban forgó dologi jog amaz alkatelemeit fogja tartalmazni, amelyek egy, a fizikai percepció síkjáig folytatott elemzés eredményei lesznek. (A—6—7.) Ezek az elemek a maguk részéről újabb —>-ok lesznek. Azt a tényt, hogy egy dologi jog oly részleges jogokat tartalmaz, amelyek fizikailag ellenőrizhető változásokhoz kapcsolódnak (pl. anyagi átadás, telekkönyvi bejegyzés stb.) a következő ideogrammával juttatjuk kifejezésre. ••i Kováls Elemér: A jogi gondolkozás ökonómiája megjelent a Magyar Joi,ri Szemle 1925. évi és az 1926. évi számaiban; 5—7. o. Idézeteinkben e munkát A-val fogjuk jelölni. 4) Picard i. m. 75. o.