Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - Az államtitok büntetőjogi védelméhez

65 Nyilvánvaló, hogy ezek a jelek elsősorban gyakorlati célt szolgálnak és feladatuk az, hogy a jogi gondolkozás gyakorlására szellemi eszközöket adjanak. E jelek azonban, amelyeknek létjogosultsága éppen abban áll, hogy a mindennapi jogi gondolkozást egyszerűsítik, a fordításban elvesztik mindazt a gyakorlati értéket, közvetlen hasznosságot, amelyet a magyar jogi realitással szemben jelentenek. Azok a jogi fogalmak, amelyeket e jelek grafikus köntösbe öltöztetnek és amelyek dr. Kováts nézete szerint az egész magyar jogi épület alapjául szolgálnak, még a magyar nyelvben sem fejezhetők ki szigorúan egyenértékű nyelvi kifejezésekkel, éppen ez tette szükségessé a szóban forgó jelrendszer megalkotását. Természetes dolog tehát, hogy a francia nyelvben a fogalmak számára még kevésbbé találunk teljesen egyenértékű nyelvi kifejezéseket. Csaknem képtelenség közvetlen nyelvi fogalmakkal fejezni ki oly tartalmakat, amelyeknek gyökerei egy nemzet, avagy egy kultúra történelmi realitásába nyúlnak vissza. Szükségszerűleg körülírásokat és megfelelő kifejezéseket kell alkalmaznunk.1) Mindamellett feladatunkat lényegesen megkönnyíti maga az a tény, hogy a szóbanforgó jelrendszer a közvetlen gyakorlatra vonatkozik. Éppen technikai jellege teszi lehetővé, hogy könnyebben áthághassuk egy történelmileg elhatárolt jogi terület korlátait. Az egész jelrendszer alapjában nem más (fentebb bővebben kifejtettük), mint egy oly eszközrendszer, amely belső kollektív milieuböz való alkalmazkodás eredménye. A feladat tehát az, hogy a jogi gyakorlat bizonyos funkcióinak egyenértékűit találjuk meg. * Igény és szolgáltatás azaz alapvető íögalompár, amelyre a mai joggyakorlatban a legbonyolultabb jogi viszonyokat is vissza lehet vezetni. E fogalompár kb. a védelem-kényszer protection-contrainte kettős kifejezésének felel meg és e mondattal lehet megmagyarázni: ami az egyik fél számára, commodum, az a másik fél, avagy felek számára incommodum. Juri unius respondit obligatio alterius.2) ') A jogi nyelveknek ideográfiára való redukcióját minden egyes nemzet saját jogi gyakorlata alapján fogja végrehajtani. Tekintettel azonban arra, hogy az egyazon civilizációhoz tartozó országok jogi fejlődése nagyvonalaiban hasonló (mint azt a magánjogra vonatkozólag Duguit: „Les transformalions générales du droit privé etc" cimü müvében kimutatta) a priori valószínű, hogy e redukciók eredményei nem lesznek egymástól nagyon eltérőek. 2) E. Piiardi: Les Gonstants du Droit (Bibi. de Philos. scientifique 21. o) gyakran fogunk e munkára hivatkozni, a szóbanforgó ideogrammák egyenértékűinek meglelése végett. Picard e munkában az egész jogot sématikus módon lényeges elemeire redukálja.