Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - Az államtitok büntetőjogi védelméhez

63 feltűnni egy teljesen intuitív történelmi ismeret folytonosságában, amint a retina látásmezejében a tárgyak körvonalai feltűnnek, mindenik világosan megkülönböztetett pontnak a vizio oszthatatlan folytonosságában egy egy elemi gépezet felel meg. Az elemi reflexválaszok egy tonikus intuíció nagyobb egységébe olvadnak bele, ez a viszony fogja jellemezni az igazán megértő szellemi tudományok logikai alkatát (a tonikus szó nézetünk szerint különösen alkalmas annak az alapvető viszonynak kifejezésére, amely egy tudat és részei között fennáll.26) Azonban e megértőbb szellemi tudományok létrehozása végett a filozófus egyetemes intelligenciáját kell egyesíteni a történész, a szociológus és a művész munkájával. Ezek után úgy véljük, könnyebben kijelölhetjük azt a helyet, amelyet az alkalmazott disciplinákban az ideográfiának kell juttatnunk. Kijelölhetjük azt a rangfokozatot, amelyet a szellemi tudományok összeségének ez elmélyített filozófiai stádium felé való haladásában az ideográfikus redukció elfoglal. E redukció a kollektív élet perifériáinak logikai differenciálódását jelenti. (Kollektív élet perifériái helyett a kollektív praxisok különböző területeit mondhattuk volna.) Az eként differenciált és logikai kifejezéseikhez juttatott praxisok olyan tényleges állapotok, amelyeket magyarázat nélkül konkrét valóságképen kell elfogadnunk. Extensiv valóságok ezek a történelmi magyarázat mélységébe hatoló intenzivitásával szemben. Elszigetelt rendszerek ezek, jól kidolgozott gépiességek, — amelyek azonban elszakadtak attól az egyetemes történelmi tudattól, amellyel az emberi társadalom önmagát nézi. Oly társadalmi viszonyrendszerekkel állunk itt szemben, amelyek annál tökéletesebben fejezik ki egy kollektív lelki milieu gépies oldalát, belső determinizmusát, amily mértékben ők maguk tökéletesebben körvonalazott, részletesebben kidolgozott rendszerek. A jog logikája nem is lesz más, mint egy társadalmi affektivitás alapvető tervrajza, merev struktúrája. Ez természetesen azt jelenti hogy egy társadalom lelki életéből csak azt axiomatizálhatiuk, ami már technika, gépiesség, intézmény, egyszóval a morfológiai vagy fiziológiai oldalt. Az axiomatizáció az érzelmi élet differenciálatlan síkjáról a társadalmi reflekszek síkjára vezet. Egy társadalom ideográfikusan kife26) A „tonikus" szó használatával utalni akarunk arra a jelentékeny szerepre, amelyet az emberi tudat keletkezésében az izom-tonus játszik. E szerepet Wallon munkái élesen megvilágították. A tudat maga talán nem is más, mint a tonikus funkciók legmagasabb formája (vagy helyesebben a posturális és tonikus funkciók maguk egy valóságos elemi tudatot alkotnak.)