Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - Az államtitok büntetőjogi védelméhez

59 veszély lehetőségét. Ha pedig a veszélyeztetés célpontján is túhnenőleg, tervében háborúnak, kényszerintézkedésnek, más ellenséges cselekménynek lehető előidézése is bennfoglaltató k, a cselekmény már kilép a 68. §. köréből s az 58. alá esik. Maga ez a veszély beállhat akkor is, ha az informáltak hitelt adnak a megtévesztő adatközlésnek, akkor is, ha átlátják annak hamisságát. Például az idegen állam megteszi a téves híradás alapján a magyar állam érdekeire káros ellenintézkedéseit. Azt is cl lehet képzelni, hogy épen a megtévesztés felderítése a hírek után kutató külföldi szervezet helytálló titkos adatok nyomára vezeti. Vagy a külföldi kormány, akár az iratok vagy adatok koholt voltának biztos tudatában is, azokat a magyar állam ellen irányuló politikájának eszközeiül, valódiakként használja lel. Az újszerű rendelkezéssel kapcsolatban felmerülhető kérdések közül ki kell emelnem egyet, amely szinte kikényszeríti a dogmatikai elmélyítést. A valódi és koholt államtitok közlésére vonatkozó szabálycsoportokat egymástól világosan elkülöníti a két — ellentétes tulajdonságú •— elkövetési tárgy. Mi lesz akkor, ha a tettessel, a tettestárssal vagy részessel a büntetőjogi értelemben vett tévedés űzi játékait. Oly ke pen, hogy valódi, illetőleg koholt államtitok közlése körül vél tevékenykedni, holott a helyzet épen ellenkezőleg áll. Ha a kétrendbeli büntető rendelkezéseket egymástól elkülönítve szemléljük, azt kell mondanunk, hogy a 00. és követő ij-okba ütköző bűncselekmények egyedüli elkövetési tárgya az államtitok, amit szószaporítás lenne valódi államtitokként emlegetni. Ellenben a 68. £-bcli bűntetthez elkövetési tárgyul valamely epiasi államtitok, államtitok szinét öltő valótlanság szükséges. Ennek a tényálladéki elemnek a hiánya szükségképen felmentést von maga után. Ha pedig, a tettes vagy a részes téved az elkövetési tárgynak a törvényben kiemelt lényeges tulajdonságában, a Btk. 82. §-a zárja ki a szándékosság megállapítását. Első feltevésünk szerint a tettes vagy a részes azt képzeli, hogy a külföldnek magyar államtitkot árul el, holott amiről szó van. az csak kitalált valótlanság. A 00. §. 2. vagy 3. pontjában meghatározott és a 61. §. szerint minősüli") bűncselekmény tényálladéka nem teljes, hiányzik az alkalmas el köv etési tárgy. Lehet-e szó kísérletről? A szubjektív irányzatú német birói gyakorlat kétségkívül igenlően telelne. Mint ahogy elítél hamis eskü kísérletéért, ha a tanú csak tévedésből, abban a meggyőződésben vallotta az igazat, hogy valótlanságra tesz esküt. A magyar birói gyakorlat a legutóbbi időkig következetesen tartotta az ellenkező, az objektív álláspontot. Ehhez képest alkalmas elkövetési tárgy hiányában nincs megkezdve a véghezvitel, nincs bűncselekmény, még kísérlet alakjában sem. Máskép áll persze az eset, ha valódi államtitok ellen irányult a cselekmény, de a tettes pl. félreérti s ennek folytán hamisan közli a megtudott adatot. Ez a fennálló |Ogunk szerint is kísérlet.