Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - Az államtitok büntetőjogi védelméhez

60 Hasonlóan nem lehetne a mi gyakorlatunk által követett objektív elvek értelmében, a 68. §-ban meghatározott bűntett kísérletéért megbüntetni azt, aki abban a hiszemben, hogy hamis adatokat szolgáltat, a magyar állam valódi titkát közli. Csak ha tévedése elhárítható lett volna, kerülhetne büntetés alá a 66. §-ban meghatározott gondatlansági vétségért. Más eredményre vezet azonban a következő gondolatmenet: A hűtlenségre vonatkozó jogszabályok összességét véve, mindkét szabálycsoportot, közös törvényalkotási eszme alá lehet foglalni. Mindkettő mögött közös alapnorma áll, amelyet ilyenféleképen lehetne megfogalmazni: Ne tájékoztasd a külföldet az állam titkos ügyeiről: se jól, se rosszúl. Ez a normasértés akkor válik büntethetővé, ha ahhoz az állam érdekeinek konkrét veszélyeztetése is járul. Ez pedig a helyes informálás esetében megvan mindig — és nag}robb mértékben — a helytelen informálás esetében megvan gyakran és aránylag kisebb mértékben. Következésképen a 68. §. kifejezetten megkívánja az államérdek konkrét veszélyeztetését és a 61, és 62. $-nál enyhébb büntetéseket is rendel. Tehát a két elkövetési módozat: az igazi és valótlan tényállítás, a valódi és koholt dokumentum felhasználása úgy választ el két ikertényálladékot, hogy a valóságnak meghamisítása áll a veszélyesség alacsonyabb fokozatán. Ennélfogva a szóbanlévő tévedésnek hasonló hatást kell tulajdonítanunk, mintha kizárólag külön törvényes büntetési tételt megalapító körülményekre vonatkoznék. Tehát az, hogy az elkövetési tárgy nem mint az a bűnös képzetében él, koholt, hanem igazi államtitok, — olyan ..súlyosabb beszámítást okozó ténykörülmény . amely a Btk. 82. §. erejénél fogva teriiérc nem írható. így a büntetési az 1930:111. t.-c. 68. §. alapján kell kimérni, még pedig aszerint, hogy a cselekmény — illetőleg a tettesi alapcsélekmény — befejezett vágj' csak megkísérlett volt-e és aszerint milyen jellegű, tettesi vagy részesi volt-e az ő közreműködése Ha pedig a megfordított eset áll he. I. L ha a feltételezett bűntettes koholt államtitkot vélt továbbítani, holott — végzetes tévedésből — valódi államtitkot juttatott el illetéktelen helyre. — miután lentebb a kísérleti szabályok alkalmazását kizártuk — a.gondatlansági, 66. §. helyett megint csak a 68. §-nál kell megállapodnunk. A büntetési tár gyilag csökkentő körülményekről a Btk. 82. §. nem szól ugyan kifejezetten, de szilárdan áll úgy a jogtudományban, mint a joggyakorlatban, hog)r az ilyen körülmény annak a tettesnek vagy részesnek is javára válik, aki arról nem tud. A büntető törvénykönyvek köréből vett néhány analógia megvilágíthatja és alátámaszthatja a fentiekben kifejtett felfogást. Xem a Btk. 2N0. §-áhak magasabb, hanem a 278. §. alacsonyabb büntetési tétele alá esik, aki a szándékos emberölés felmenője ellen törve, tévedésből nem felmenője ellen követi el. de épúgy az is. ;iki ;i cselekményt felmenőjén ugyan, de e körülmeny ismeretének hiánya-