Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - Az államtitok büntetőjogi védelméhez

54 államtitokká is válhatnak, ha diplomáciai, kormányzati vagy közigazgatási érdekekkel kerülnek hasonló kapcsolatba. így ezt a részletező meghatározást az államtitok fogalmának szempontjából is elfogadhatjuk iránytadóul. E részletezés törvénybe foglalásánál az 1930:111. törvénycikk a törvényhozásoknak és a törvényjavaslatoknak általános útvonalán halad. Nem kell itt feltárni ezek teljességét, néhány példa is bennitatja a megszokott változatokat. A Btk. 146. és 147. §-aiban okiratokról, adatokról vagy tudósításokról van szó. Az osztrák törvény (91. §.) tárgyakról és intézkedésekről (Gegenstánde und Vorkehrungen) szól, a német Btk. 92. §-a iratokról, rajzokról és más tárgyakról (Schriften, Zeichnungen und andere Gegenstánde). Már az 1914. június 3-i német kémkedési törvény tárgyai nemcsak a „Gegenstánde", hanem a tudósítások (Nachrichten) is. Az 1886. ápr. 18-ról való francia kémkedési törvény terveket, iratokat és okiratokat emlit (plans. écrits ou documents). Az olasz codice penale 107. §-ának körébe okiratok vagy tények, rajzok, tervek vagy más tudósítások esnek (documenti, fatti, disegni, piáni o altre informationi). A javaslatok közül a svájci (1918.) a 234. §-ában ilyen felsorolást ad: tények, intézkedések vagy tárgyak (Tatsachen, Vorkehrungen, und Gegenstánde). Az 1927-es német javaslat (91—93. ij-ok) szerint: irat, rajz, más tárgy vagy tudósítás; a cseh 1926-os javaslat szerint (140. és 152. §-ok) tény, intézkedés, vagy tárgy (fait, mesure, objet) lehet a kémkedés objektuma. Az 1924-es görög javaslat 116. ij. irato kat, rajzokat, más dolgokat és tudósításokat ismer, a 117. §. dolgokat, tudósításokat és tényeket, a 118. §. dolgokat és tudósításokat. A norvég Btk. viszont felsorolás helyett ezzel az egy szóval jelöl: dolog (Ding). Az új (1927-es) olasz javaslat is megelégszik a ..tudósításokkal'". (258., 261. §-ok). Mindezek a külföldi törvényhozási munkálatok körülbelül azt mondják, amit a törvény és semmit sem említenek, ami abban benne nincs. A 60. §. definíciója pedig eldönti, hogy katonai titok — tehát általában államtitok is — lehet bármiféle tény, esetleg olyan is, mely nem vonható az intézkedés, hir, terv vagy a tárgy fogalma alá. Másrészt intézkedés, hir, terv. tárgy mindenesetre olyan „tény", mely eshetöleg az államtitoksértés elkövetési tárgyául szerepelhet. Továbbá bárhogy is határozza meg a jogi irodalom a titok szempontjából a ..tény" fogalmát, ezt semmiesetre sem vonhatja oly szűkre, hogy ebből kieshessék a példázó felsorolásban foglaltaknak csak egyike is. Mindé kifejezések túlnyomó részét nem nehéz közös alapra helyezni. Tudniillik annyiban, amennyiben a „tény, ténykörülmény' általános fogalmát irják körül vagy annak egyik oldalát közelítik meg. A tény fogalma valóban elég általános. Mindenféle valóság (realitás) ideesik, de az nem, ami nem valóság, hanem csak képzelt, kitalált, nem létező valami. Tény lehet emberi cselekmény és lehet másféle esemény vagy állapot is. Mindezek mint a múlthoz, a jelenhez