Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - Az államtitok büntetőjogi védelméhez

55 vagy a jövőhöz tartozók, végrehajtott vagy tervezett cselekmények, megtörtént vagy várható események, egyaránt lehetnek a titoksértés tárgyai. A titkos cselekmények közt a legfontosabb helyet kétségkívül az állani szervejnek múlt, jelen vagy jövőbeli tényei foglalják el. Ezeket emelik ki azok a jogszabályok, amelyek külön beszélnek „intézkedésekről" vagy „tervekről" (Vorkehrung, mesure). A tény lehet negatív hangzású is, tartalma lehet, hogy valamely adat téves, valamely értesülés nem helytálló, valamely cselekmény vagy más ese méhy nem történt meg. A kikémlelt vagy elárult titkok közt belső lelki tények is előfordulhatnak, pl. valamely államférfi érzülete, a katonaság hangulata. A titkos tényt egyúttal ,,hirnek. tudósításnak" is nevezhetjük, ha arra gondolunk, hogy azt valaki jogosan, vagy jogtalanúl mással közölte, közölni fogja, vagy közölheti. Ez a híradás vagy egész általánosságokban merülhet ki, vagy lehet pontosabban konkretizált, amely utóbbi esetben — megint a köznapi nyelvvel együtt — adatról" szólhatunk. Mindezek után mi maradt ki a „tény", vagy a „valóság'" széles köpönyege alól? A „tárgyak" és az egyes felsorolásokban említett egyes tárgyak: irat. okirat, rajz, vázlat, terv. minta, modell, stb. Tárgy, a testi dolog értelmében, lehet-e egyáltalában titok? A közönséges nyelvhasználat logikája szerint: nem. A dolog nem titok, hanem legfeljebb titkos, azaz a titkosság nem a mivoltához tartozik, hanem csak valamelyik tulajdonságához. A titkot megtudni, elárulni, közölni, elhallgatni lehet, a — bár titkos — tárgyat megszerezni, megtartani, eltulajdonítani, elsikkasztani, átadni stb. Viszont nem kell sok filozófiai készültség ahhoz, hogy a közélet nyelvének tudatalatti megkülönböztetését értelmünk előtt is világossá tegyük. Más a testi dolog és más az a tény, mely a dologhoz tapad, rajta vagy belőle felismerhető, mondjuk: benne meg van testesítve. Ilyen tény lehet, hogy valamely dolog létezik, létezett, létezni fog vagy mindeme tények ellenkezője. Tény lehet a dolognak ilyen vagy olyan tulajdonsága vagy annak hiánya. A megszámlálhatatlanúl sok tény közül, amelyről a legegyszerűbb dolog is tanúságot tesz, némelyek titkosak lehetnek. Azaz valamely érdek fűződhetik ahhoz, hogy a megismerhetésük meg legyen nehezítve, ha szükséges, jogi akadályokkal is. Államtitok lehet, hogy valamely nemzetközi szerződést tartalmazó okirat. valamely harci eszköz modellje egyáltalában megvan valahol. Rendszerint még lontosabb államtitok: mi a szerződés tartalma vagy annak talán csak egyetlen lényeges pontja, minő technikai újításokat tartalmaz a modell, vagy annak talán csak egyetlen részecskéje. A titkot rejtő tárgyaknak mindenesetre megvan a maguk önálló jelentőségük, gyakorlati és jogi szempontból is. Az ilyen titkos tárgynak megszerzése biztosítja a titok észlelésének lehetőségét a megszerző vagy annak részére, akihez az a megszerzőtől eljut. A tárgy megrögzíti s így későbbi időkre is hozzáférhetővé teszi az eltitkolni kivánt tényt Ezt talán pontosabban is tükrözi vissza, mint az ingatag emberi emlékezet.