Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - Az államtitok büntetőjogi védelméhez

MAGYARJOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó II kivételével. Egyes szám ára a inelléklapokkal 2-40 P. 2. szám. Budapest, 1931. február hó. XII. évfolyam. AZ ÁLLAMTITOK BÜNTETŐJOGI VÉDELMÉHEZ. Irta: Dr. Isuúk Gyula kir. főügyészhelyettes. 1931. évi február hó 1-én lép életbe az 1930:11. törvénycikkbe foglalt új katonai büntető törvénykönyv és ugyanekkor a katonai büntető törvénykönyv életbeléptetéséről és a közönséges büntetőtörvények egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsolatos módosításáról és kiegészítéséről szóló 1930:111. törvénycikk is. Ez az utóbbi a „nem katonai" értelemben vett közönséges büntetőjogot érintő rendelkezéseknek egész sorozatát tartalmazza. Így a Btk.-nek a hűtlenségről tárgyaló III. fejezetét teljesen új jogszabályokkal helyettesíti. Az új szabályozás körültekintően, szinte aggodalmasan igyekszik pótolni eddigi jogunknak valóban feltűnő hiányait. Minél megbízhatóbb szabályrendszer megalkotására és minden előre elképzelhető hézag betöltésére irányuló jogosult törekvésében megteremtette a tényálladékoknak valóságos hálózatát. Ugy a dogmatika, mint a gyakorlati törvénymagyarázat szempontjából érdemes közelebbről megvilágítani a szóbanlévő törvényes rendelkezéseknek egymáshoz való viszonyát. A felmerülhető kérdések jelentőségét emelik: a kémkedési esetek számának növekvése, és az ezeket a bűncselekményeket sújtó szigorú, egészen a halálbüntetésig terjedő büntetési skála. Az alábbi sorok a törvény értelmezésének köréből vett két kérdéshez kívánnak hozzászólni: I. Államtitok és államtitkot tartalmazó tárgy. Államtitok az 1930:111. t.-c. 60—68. ij-aiban meghatározott bűncselekményeknek elkövetési tárgya s egyszersmind középponti fogalma. Az államtitok pedig a „titoknak", ami jogrendszerünkben több oldalú védelemben részesül, egyik, mindenesetre a legelőkelőbb helyen álló alfaja. Az új jogszabályokban a titoknak, különösen pedig az államtitoknak meghatározását nem találjuk meg ugyan, de az utóbbinak egyik fontos alfajáról, a katonai titokról a 60. §-nak utolsóelőtti bekezdése a következőket mondja: Katonai titok minden olyan intézkedés, hir, terv, tárgy vagy bármely más olyan tény, amelynek arra nem hivatottak tudomására jutása a honvédelmet vagy általában az állam biztonságát veszélyeztetheti. Ha pedig ilyenszerü realitások katonai titokká minősülhetnek, ha honvédelmi érdekek fűződnek hozzájuk, akkor kétségtelenül más: pl. külügyi, kormányzati, közigazgatási