Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - 1930: V. t.-c. a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról

44 társasági szerződés megváltoztatását szabályozza, amely kérdésben: a taggyűlésnek háromnegyed szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A vállalat tárgyának megváltoztatásához, a tagok kötelezettségeinek súlyosításához, új kötelezettségek megállapításához vagy a szerződésből folyó tagsági jogok csorbításához valamennyi tag hozzájárulására van szükség. Végül részletesen szabályozza a törvény a kft, feloszlását, a csődnyitás eseteit, a felszámolást, a feloszló társaság vagyonának átruházását, részvénytársaság feloszlását avégből, hogy kf. társasággá alakuljon át, külföldi korlátolt felelősségű társaságok belföldi letelepülésének lehetőségét, amely utóbbira vonatkozó szabályok csak abban az esetben nyernek alkalmazást, ha nemzetközi egyezmény másként nem rendelkezik. A torvény VII. fejezete büntető határozatokat tartalmaz, jelesül, amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kereskedelmi vétséggé minősíti bizonyos törvényes rendelkezések megszegésé! a kft ügyvezetője, felügyelője, felszámolója, hites könyvvizsgálója és a külföldi társaság belföldi képviselője által. A súlyosabb esetek (pl. hamis mérleg készítése) büntetése három hónapig terjedhető fogház, az enyhébb esetek büntetése pedig pénzbüntetés. E vétségek elbírálására kizárólag az a polgári ügyekben eljáró törvényszék hivatott, amelynek területén a társaság székhelye van. A törvény II. része egy különleges társaságról szól. Ez akkor létesül, ha valaki (csendes társ) anélkül, hogy kifelé tagul jelentkeznék, másnak vállalatában vagyoni betéttel úgy vesz részt, hogy azt a válialat tulajdonosának rendelkezésére adni köteles. Az ilyen társaság létesítéséhez semmiféle alakszerűség nem szükséges. Ez nem a kereskedelmi jog értelmében vett valóságos társas viszony, mert nélkülözi a kereskedelmi társaságnál megszokott önálló jogalanyiságot; ennélfogva annak ügyletei mint a vállalat tulajdonának ügyletei jelentkeznek kifelé, harmadik személyekkel szemben. A törvény ezt a viszonyt, amely valóságos hermafrodita alakulat a kereskedelmi társaság és a magánjogi társaság között, csendes társaságnak nevezi. A helyes elnevezés talán belső vagy titkos társaság lenne, mert a vállalat csak befelé — a vállalat tulajdonosa és a csendes társ egymás közti, viszonylatában — tekinthető társaságnak, míg kifelé harmadik személyekkel, a vállalat hitelezőivel szemben és hivatalosan is csak mint egyéni cég és egyéni vállalkozás szerepel. Ehhez képest a csendes társra harmadik személyekkel szemben sem jogok, sem kötelezettségek nem származnak a vállalati ügyletből. A csendes társ a nyereségben és a veszteségben — más megállapodás hiányában — olyan arányban részesedik, amelyben vagyoni betéte a vállalat tulajdonosának a vállalatba fektetett vagyonához áll. Ebből őt teljesen kizárni nem lehet. A veszteséget legfeljebb betéte erejéig viseli. Nincs kizárva azonban olyan megállapodás, amely szerint a csendes társ a veszteség viselése alól teljesen fel van mentve. (Societas leonina.) A nyereség kifizetése minden üzleti év végén esedékes és evégből