Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - 1930: V. t.-c. a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról

43 ződésben kirendelni. A társaság cégébe a „korlátolt felelősségű társaság" toldatot vagy annak „kft." rövidítését minden esetben fel kell venni. A kft. önálló jogi személy, amely — mint ezt az uj törvény kifejezetten is kimondja (6. §.), ugyanazokat a jogokat élvezi, mint a többi kereskedelmi társaságok. (Kt. 63. §.) A cégbejegyzés kötelező, s a bejelentéshez a törvényben előírt okiratokat kell mellékelni. Bejegyzés előtt a társaság jogi léttel nem bir, s akik ezt megelőzően a társaság nevében ügyködtek, saját személyükben és egyetemleg felelősek. Viszont ha egyszer a társaságot a cégjegyzékbe bejegyezték, a társasági szerződés érvényét alaki kellékek hiánya vagy akarathiányok címén kétségbe vonni többé nem lehet; legfeljebb a társaság feloszlatását lehet ilyenkor — a törvény idevágó rendelkezéseinek korlátai között — szorgalmazni. Tagok száma: legalább kettő. Társasági törzstőke 10.000 pengőnél, törzsbetét 1.000 pengőnél kisebb nem lehet. Ezt még a bejegyzés előtt készpénzben teljesen be kell űzetni. Törzsbetétet nem pénzbeli betéttel üvagy elszámolással leróni csak a törvény korlátai között szabad. Alapításért jutalom egyáltalán nem, az alapítás költsége pedig a társaságtól csak a társasági szerződésben foglalt kikötés alapján és az ott feltüntetett legmagasabb összeg erejéig követelhető. Minden tagnak csak egy üzletrésze lehet, amely szabályként törzsbetétük összegéhez igazodik. Bizonyítására kizárólag a tagjegyzék kivonata szolgálhat. Az üzletrész a tagsági viszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel, társasági tagra tetszés szerint átruházható, amely" esetben ennek az utóbbinak üzletrésze az átvett törzsbetétek arányában növekszik. Másra üzletrészt csak a társaság beleegyezésével lehet átruházni és az ilyen üzletrészre a társaságot a részéről szabadon választandó harmadik személy javára elővételi jog illeti. Ez birói árverés esetére is megfelelően áll. A tag halála esetén az üzletrész — hacsak a szerződés eltérően nem intézkedik — átszáll örököseire. Különben értékmegtérítés mellett az üzletrész bevonásának van helye. A törvény korlátozza az üzletrész felosztását, amelyet a társasági szerződés egészen ki is zárhat. Felosztás esetén egy üzletrésznek több tulajdonosa a társasággal szemben egy tagnak számít és jogaikat közös képviselő útján gyakorolják. A társaság törzsbetéti vagy pótíizetési követelésével szemben a tag beszámítást vagy megtartási jogot nem érvényesíthet. Pótbefizetési felhívás nem teljesítése esetén a tag kizárásának van helye, aki ilyenkor törzsbetétét is elveszti. A törzsbetétet a tagok a társaságtól vissza nem követelhetik, hanem a társaság fennállása alatt csak a tiszta nyereség megfelelő részére van joguk. Saját üzletrészét a társaság nem szerezheti meg, sem zálogba nem veheti, kivéve az üzletrész kifizetésének, bevonásának, végrehajtási zálogjog vagy birói -árverés útjának esetét. A törvény a továbbiakban részletesen szabályozza a társaság szervezetét. Eszerint a társaság közegei: a taggyűlés, amely a társasági ügyekben a főfelügyelet és utasítás jogát gyakorolja, továbbá az 'ügyvezetők, a felügyelő bizottság, és a hites könyvvizsgáló. Majd a