Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A formahiba miatt egyoldalúan semmis jogügylet convalescentiája

32 keit des gegen die Formvorschriit des §. 311. verstossenden Vertrages. nicht durch Erfüllung des Vertrages geheilt werde. (R. G. Z. Bd. 79. S. 240. ff. vermeidet eine grundsátzliche Stellungnahme)." Tehát amikor maga a B. G. B. s ezenfelül a B. G. B. indokolása is. meg a Reichsgericht gyakorlata is a íormahibás jogügyletek teljesítés általi convalescentiája ellen ioglal állást, a jogi Írókról nem is beszélve, akkor bajos az ellenkező felfogás, vagyis a íormahibás jogügyletnek teljesítés utjáni, vagy egyáltalában conValescálhátósága elvének általánosságát elfogadni. Itt kell közbevetőleg és mellékesen megjegyeznem, hogy a B. G. B. az addig többnyire és általában használt „ungültig" (érvénytelen) kifejezés helyett az ezzel synonim „unwirksam" (hatálytalan) kifejezést használja. Az Optk. 1432. §-a pedig — szerény nézetem szerint — nem a formahibás jogügylet teljesítés utjáni convalescentiáját jelenti, hanem csak azt, hogy a már eszközölt fizetés éppen úgy nem követelhető vissza, mint a tartozatlanság tudatában eszközölt tartozatlan fizetés. Ez pedig egyrészt lényegesen kevesebb, mint a convalescentia, másrészt a jogi costructiojában egészen más jelenség. T. i. itt az eszközölt fizetés vissza nem követelhető mivolta nem a formahiba miatt semmis jogügylet joghatásaként mutatkozik, hanem éppen az ügylet semmissége tudomásának és az ennek dacára való fizetésnek tényein, tehát a fizető fél egyoldalú akaratán alapszik. A tartozatlan fizetés esetében sincsen semmiféle jogügylet, ilyennek létét a tartozatlanság fogalma zárja ki és mégsem követelhető az vissza (az Optk. hatályának körén belül) és tehát amikor az Optk. 1432. §-a a formahiba miatti semmisséget egy közös joghatásban : az eszközölt fizetés vissza nem követelhetőségében a tartozaüansággal aequiparálja, akkor ez nem jelenthet egyebet mint azt, hogy a formahibás jogügyletet mint jogalapot épp oly kevéssé* vagy éppen csak annyira ismeri el, mint a tartozatlanságot, vagyis a jogügylet hiányát. Ezenkívül mennyiségileg is kevesebb a kizárólagosan a fizetésre, tehát a teljesítésnek csak egy nemére szorított puszta vissza nem követelhetőség a convalescentianál, amely utóbbi az ügylet összes joghatásainak beálltával jár. Kétségtelen ugyanis, hogy az Optk. 1432. §-a alapján a íormahibás jogügylet folytán sem fizetést, sem átadást, sem dare-t, sem facere-t, sem praestare-t, sem egyáltalán semmiféle teljesítést követelni nem lehet. E nélkül pedig nincsen convalescentia. Tehát az Optk. 1432. §-ának esetére való hivatkozás sem állhat meg a formahibás jogügylet convalescentiájának elve melletti érvként. Nem érv — szerintem — a convalescentia általános szabály mivolta mellett az sem, ha: „a teljesítés elfogadását uj ügyletkötö cselekménynek tekintjük." • Mert, ha a teljesítés elfogadása uj ügyletkötő cselekménynek volna is tekinthető, azonban a szóbanforgó esetben ez ismét csak tormahibás illetve formahiányos ügylet volna és tehát nem volna egyéb é& nem is volna egyébnek „tekinthető41, mint a formahiba miatt semmis jogügylet ugyancsak semmis megismétlésének.