Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A formahiba miatt egyoldalúan semmis jogügylet convalescentiája

28 alany a cselekvőképesség (jogügyletkötési akarat) hiánya miatt semmis jogügylet utólagos és már joghatályos akaratnyilvánításával jóváhagyhatja (ratihabeálhatjal, mert hiszen a saját akarathiányát a saját akaratával, mint aequivalens tényezővel pótolhatja. Lényegileg ugyanez áll a megtámadhatóság eseteiben is. Miután a megtámadható jogügylet érvénytelensége csak a megtámadással (az érvénytelenség tényálladékának az érvénytelenségi ok mellett még szükséges elemével) áll be: ezeknek a convalescentia-járói csakis a megtámadás után lehet szó. Ekkor a convalescentia a megtámadás szövegezett nyilatkozat útján vagy per facta concludentia elejtésével következik be. Kétségtelen, hogy az 1900:XXV. t.-c. 4. §-ának 2-ik bekezdése és a 27483/1901. K. M. rendelet 6. §-a ellenére kötött jogügylet az ügyletkötés jogszabályszerű alakjának hiányában szenvedő — objectiv érvénytelenségi okkal biró — jogügylet és tehát olyan semmis jogügylet, amely nem convalescálhat. A következőket kell itt még meggondolnunk: A convalescentia ratihabitio, vagyis utólagos jóváhagyás utján áll be, ami nem más, mint a magánjogi alany személyében rejlő (cselekvőképtelenségi vagyis jogi hatályú akaratnyilvánítására kép telén állapot miatti) hiba, vagy a magánjogi alany akaratának hibája (valóságos akarata és az ennek meg nem felelő akaratnyilvánítása közötti disparitas-ban mutatkozó hiba) utólagos és pedig ugyancsak a magánjogi alany akaratnyilvánítása által való kiküszöbölése illetve pótlása. A ratihabitio csakis a magánjogi alany akarata hiányát, illetve hibáját pótolhatja, illetve küszöbölheti ki jogérvényes, akár kifejezett (szövegezett), akár pedig per facta concludentia eszközölt és attól a magánjogi alanytól származó akaratnyilvánítás révén, akinek személyében, illetve akaratában a semmisségi ok rejlett. De ez semmiesetre sem változtathat a jogszabályalkotó akaratán, azt nem paralysálhatja. Az persze egészen más, ha a jogszabály maga enged eltérést a jogügylet valamely alakját, mint érvényességi kelléket statuláló rendelkezésétől és tesz kivételt az alól. („Némely jogügylet kötelező irásbafoglalásáról" szóló törvényjavaslat 1. §. 2. bek.) Ilyen rendelkezés azonban az id. törvényben nincsen. Lehetséges, sőt gyakori eset az is, hogy valamely szerződésen alapszik a jogügylet alakszerűsége, mint érvényességi kellék. Például, ha a felek kikötik, hogy valamely szerződéstől eltérő megállapodások csakis írásban érvényesek, tehát a szóbelileg kötöttek érvénytelenek. Az ilyen esetben az ennek ellenére (szóbelileg) kötött megállapodásnak ratihabitio utjáni convalescentiája azért lehetséges, mert itt a magánjogi alany akaratnyilvánítása állapította meg a semmisségi okot és tehát az a magánjogi alany ujabb akaratnyilvánításával elhárítható, illetve kiküszöbölhető. „Des Menschen Wille ist sein Himmelreich". A magánjogi alany ellene szegezheti a saját akaratát a saját akaratának, azt megváltoztathatja, ] aralysálhatja. De a ,,Himmelreich' - je nem terjed odáig, hogy