Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A formahiba miatt egyoldalúan semmis jogügylet convalescentiája

27 ség, amely jogügyletnek láts/ik, iunt jogügylet érvénytelen, illetve újabban divatos kifejezéssel élve: határtalan. Éspedig vagy semmis (negotium nullum). vagy megtámadható (negotium rescissibile). A negotium non existens-t nem is említve, mert ez még csak látszólag sem jogügylet. A jogügylet érvénytelenségének oka tehát mindig negatívum. Az említett két componens valamelyikének vagy mindkettejének hiánya. Aszerint, hogy az éi vén\ l< leisegi ok (Jj a jogszabályalkotónak (a jogszabályt hordozó médium, tehát törvény, szokásjog, rendelet, stb. útján megnyilvánuló) akarata hiányában vagy (2) az ügyletkötő fél (ügyleti akaratnyilvánítási ténye útján megnyilvánuló) akarata tényleges, vagy per fictionem praesumált hiányába'i jelentkezik: objectiv és snbjectiv érvénytelenségi okokat különböztethetünk meg. Amennyiben valamely látszólagos jogügyletnél az érvénytelenségi ok a jogszabályalkotó akaratának hiányában jelentkezik, vagyis ha objectiv érvénytelenségi ok forog fönn: az ilyen jogügylet nem convalescálhat sem utólagos, vagy akár azonnali teljesítéssel, sem pedig az ügyletkötő fél bármiféle akaratnyilvánításával. Nem pedig azért, mert ha a jogszabály kijelenti azt, hogy bizonyos jogügyletek tilosak, vagyis bizonyos jogügyletek létesülését nem akarja, vagy pedig bizonyos jogügyleteknek csak bizonyos általa meghatározott alakban való létesülését akarja, más alakban való létesülését azonban nem akarja, akkor a jogszabályalkotó ezen akarathiányát az ügyletkötő felek (magánjogi alanyok) akarata nem pótolhatja, miután a jogszabályalkotó akarata és a magánjogi alany akarata nem aequivalens tényezők. Ellenbén, ha az érvénytelenségi ok a magánjogi alany akaratának hiányában jelentkezik, vagyis ha subjectiv érvénytelenségi ok forog fönn, akkor ez a magánjogi alany utólagosan keletkezett akaratával azért pótolható, mert a magánjogi alany akarata a saját akaratával aequivalens tényező, tehát az ilyen jogügyletek convalescálhatnak. Objectiv érvénytelenségi (semmiségi) okok: az ügylet tartalmának tilos volta, az ügylet causajának erkölcstelensége, az ügylet perfectuálásának lehetetlensége és a jogszabály által feltétlenül előírt ügyleti alak hiánya. Subjectiv érvénytelenségi okok: az ügyletkötő magánjogi alany azon személyes tulajdonsága, hogy a saját akaratával és a saját akaratnyilvánítási tényével jogügyletet nem hozhat létre. Ezek a magánjogi alany cselekvőképessége (akaratának per fictionem praesumált] hiánya miatti érvénytelenség, még pedig az egyoldalú semmisség esetei. (Negotia claudicantia). Továbbá a magánjogi alanynak az ügyleti joghatásra irányuló akarata hiányának esetei, amikor is az akarathiány abban a disparitas-ban mutatkozik, ami a valóságos akarata és az ennek meg nem felelő akaratnyilvánítása között van. Ezek a megtámadhatóság esetei. (Negotium rescissibile). A magánjogi alany cselekvőképtelensége (korlátolt cselekvőképessége) megszünhetik és tehát a cselekvőképessé vált magánjogi