Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A formahiba miatt egyoldalúan semmis jogügylet convalescentiája

26 amikor az elítélt vizsgálati fogságba Került. Más esetekben természetesen annyivul korábbi időre e^3k a valóságos végrehajtás megkezdésénél a törvényszerű - - fiktív — Időpontja a büntetésnek, amilyen időtartamot beszámítottak a vizsgálati fogságból a büntetésbe. Ha a büntetés megkezdésének időpontját így határozzuk meg, kétségtelen, hogy a 33. §. második bekezdése értelmében a magánelzárást az egész büntetési idő első felén túl nem lehet alkalmazni. Bizonyos mértékig a 33. §. szerkezete is ezt a felfogást erősíti meg. Amíg ugyanis az első bekezdés, amely arról szól, hogy a magánelzárást a büntetés taitárnának első felében utólag kell alkalmazni olyankor, ha az a §-ban twg határozott okból nem foganatosított a büntetés megkezdésekor: addig a 33. §. második bekezdése egészen általánosságban, nem csupán a 32. §-szal kapcsolatban mondja ki azt, hogy „a büntetési idő első felén túl, fegyelmi büntetés esetét kivéve, magánelzárásnak nincs helye." Közömbös tehát, hogy a magánelzárás foganatosítása azért maradt-e el a büntetés megkezdésekor, mert a 32. §-ban meghatározott ok íorog fenn, vagy azért, mert a vizsgálati fogság (előzetes lelaitóztatás) beszámítása folytán a büntetési idő első felében fizikai Ichetlenség volt a magánelzárás végrehajtása. A FORMAHIBA MIATT EGYOLDALÚAN SEMMIS JOGÜGYLET CONVALESCENTIÁJA. Irta: dr. Kauser Lipót ügyvéd. A Magyar Jogi Szemlében évek óta folyik magasszínvonalú vita abban a kérdésben, hogy az alakszerűség hiánya vagy hibája miatt semmis jogügylet --- a rövidség okáért: formahibás jogügylet — utólagos teljesüléssel hatályosulhat-e, convalescálhat-e? Dr. Schuster Rudolf, Dr. Tcth György és jogászaink más kiválóságai vettek részt ebben n vitában. A Magyar Jogi Szemle XI. évfolyamának 9. számában a jogtudományunk s egyszersmind a joggyakorlatunk két kitűnőségének tollából egyszerre két cikk is jelent meg. Az egyik Dr. Szentirmay Ödön, ;; másik Dr. Fabinyi Tihamér tollából. Az előbbi nemlegesen dönti el a kérdést, az utóbbi az igenleges megoldás mellett érvel. A kir. Kúria is most foglalkozik a kérdéssel és az a közvetlen jövőben j'J&egjiíégj döntés alá kerül. ülőre kell bocsátanom azt az álláspontomat, hogy a jogszabályban előírt formahiba miatt semmis jogügylet nem hatályosulhat —i más szóval nem con \ ideseálhat. Ennek a tételnek iuegokalásához óhajtanék.a következő elgondolással hozzájárulni. A jogügyletet kétféle akarat, mint componens erő, hozza létre. A jogszabályalkotónak akarata az egyik és az ügyletkötő felek akarata a másik. Ha ezek közül a componensek közül akár az egyik, akár a másik hiányzik, akkor ennek a hiánynak következtében az a jelen-