Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2. szám - Az elmefogyatékosokról vagyis charakteranomáliákról

58 ciák összehívása sem fog ezután nagy nehézségekbe ütközni, mivel azok összeillése nem egy hatalomnak, de a Nemzetek Szövetségének kezdeményezésétől fog függni, amely nemzetközi organizáció a technikai előkészítéssel, tekintélyével befolyást gyakorolhat a különböző kormányokra nemcsak a konferenciákon való részvétel tekintetében, de az egyezmények aláírása és ratifikálása érdekében is. (Folytatjuk.) AZ ELMEFOGYATÉKOSOKRÓL VAGYIS CHARAKTERANOMALIÁKRÓL. lila: <lr. Fülö]> István közkórházi alorvos. A magyar polgári törvénykönyv javaslata három különböző elmekategóriával foglalkozik. Különbséget tesz elmebetegség, elmegyengeség és elmefogyatékosság között. E három kategória közül az elmebetegség és az elmegyenge ség fogalma a nem orvos előtt is érthető. Az elmefogyatékosság kategóriájára vonatkozóan azonban joggal nyilvánította az 1928. évi jogászgyülésen Szladits Károly azt a nézetet, hogy az elmeorvosok most már ismertessék meg a jogászközönséggel is. mi az, amit elmefogyatékosságnak nevezünk és főként, hogy miben különbözik ez a gyengeelméjűségtől? Vájjon csak fokozatról vagy különálló elmekategóriáról van szó? Moravcsik Ernő a III.-ik elmeorvosi értekezleten párhuzamot vont az elmegyengeség és az elmebetegség közt. Meghatározása szerint az elmegyengeség, szemben az elmebetegséggel, vagy valamely elmekórforma egyik tünete, vagy terminális szaka, vagy mint önálló kórforma, veleszületett avagy szerzett alapon fejlődik. Amellett, hogy az elbutulásnak a szellemi elégtelenségben, fogyatékosságban nyilvánuló alapvonása itt is jelen van, jellemzi az agynak rendellenes reactio képessége, a szerzett emlékezeti képeknek, a fogalmaknak, ismereteknek, az ezek közt lévő vagy feltételezhető kapcsolatok lazasága, tökéletlensége, a szellemi élet egyes elemeinek dysharmoniája, a családi, szociális, ethikai, morális, jogiérzés fejletlensége, az érzéki ingerekkel, a szenvedélyekkel, indulatokkal szemben tanúsított csekély ellenálló képesség, az átélt eseményekből, benyomásokból okulásképen helyes tapasztalati képek szerzésére, valamint a szerzett ismereteknek a célszerűség, jogosság szempontjából való alkalmazására, az önkritika gyakorlására való képtelenség, egyes cselekedeteknek, indulatkitöréseknek, motiválatlan, rohamszerű fellobbanása, élénk hangulatváltozással járó izgalmakra való hajlam.1) >) Harmadik Országos Elmeorvosi értekezlet munkálatai. Bpest, 1905.