Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2. szám - A nemzetközi jog kodifikációja. 1. [r.]

50 amely a nemzetközi jog szabályainak fokozatos kodifikálásával a nemzetközi jognak több szilárdságot, világosságot és tömörséget akar adni.1 De mit értenek általában a nemzetközi jog kodifikálása alaH? Már maga ez a kifejezés is, hogy „kodifikáció" hatalmas vitát provokált a nemzetközi jogi irodalomban.2 Mindene kelőtt különbséget kell tennünk nemzeti jog és nemzetközi jog kodifikálása között. .4 kodifikáció a nemzeti (belső) jojgban törvényhozási munkát \jelent, amelynek formája mindig törvény; a nemzetközi jogban ellenben nem egyéb, mint államok között létrejött s különböző nemzetközi viszonyokat szabályozó egyezményösszesség. Ezeken felül nem szabad elfelejteni, hogy a nemzeti jog különböző ágainak kodifikációja vagy arra szorítkozik, hogy az ország területén érvényben lévő jogot (törvény, rendelet, szokás által szabályozott jogot) egyetlen kódexbe foglalja s ezáltal azokat összhangba hozza, valamint alkalmazásukat, tanulmányozásukat megkönnyítse; vagy pedig az ország területén érvényben lévő különböző jog, esetleg jogrendszerek egységesítését célozza. Az előbbi esetben a kodifikáció tisztán formális, az utóbbiban azonban a kodifikációs munka már jóval nehezebb, mivel különböző szokásjogról, vagy ugyanazon életviszonyokat különbözőképen szabályozó törvények, rendeletek rendezéséről, egységesítéséről van szó. A kodifikációs munka feladata itt tehát kiválasztani a különböző joganyagból azokat a (írott vagy nem írott) jogszabályokat, amelyek az élet követelményeinek legjobban megfelelnek s összhangot teremteni az egymástól eltérő vagy egyenesen összeütköző jogszabályok között. Már maga ez a munka, amely többnyire hatalmas támaszt talál a nemzeti egység megteremtésének gondolatában s Ihering szerint fontos tényezője a nemzeti erők koncentrációjának, sok bölcsességet, tapasztalatot és jogérzéket kíván, mégis könnyűnek látszik, ha összehasonlítjuk azokkal a nehézségekkel, amelyekkel a nemzetközi jog kodifikációja terén e tekintetben találkozunk, ahol egyedül csak a nemzetközi szolidáritás és az államok egymástól való függőségének ma még nagyon gyenge érzetére, mint tényezőre támaszkodhatunk. Egyesek szerint a nemzetközi jog kodifikációjának nem lehet más a célja, mint a már meglévő nemzetközi szabályoknak pontos és világos formában való egyszerű meghatározása, amiért is az nem vállalkozhatik a létező jognak sem a reformálására, sem pedig arra, hogy új szabályokat vezessen be a nemzetközi 1 Politis: Les nouvelks tendaces du droit internalional. Paris. 1927. 195. 1. 2 Az amerikai nemzetközt jogi intézet már is elhatározta, hogy a „kodifikáció" kifejezést a „nemzetközi jog szabályozása és fejlesztése'- címmel helyettesíti.