Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2. szám - Dr. Juhász Andor elnöki évnyitó beszéde. Elmondotta a m. kir. Kúria 1930. január 7-én tartott teljes ülésében

46 IV. Foglalkoznom kell az imént kifejtettekkel szemben szinte önként kínálkozó azzal az ellenvetéssel, hogy vájjon olyan nyugodt és rendes mederben folyik-e a mai gazdasági és társadalmi életünk s olyan tökéletes-e jogrendszerünk, hogy a törvényhozásnak szakadatlan törvényalkotó működésére immár szükség nincsen? Ezzel az ellenvetéssel szemben a következőkben jelzem álláspontomat. Szakítani kellene végre a jog mindenhatóságába vetett hittel, vagyis azzal a felfogással, hogy törvényszakaszokkal társadalmi és gazdasági élet minden baján segíteni lehet. Bár úgy volna! De fájdalom, a dolog nem ilyen egyszerű. Tudjuk pl. hogy a félvad népek nagy előszeretettel ültetik át magukhoz a nyugateurópai államok legmodernebb kódexeit, anélkül, hogy ezzel kulturátlanságukon a legcsekélyebb változás is esnék. Vannak olyan célok, amelyeket csak a hitélet kimélyítésével, a népoktatás fejlesztésével, okos hírlapi és másfajta propagandával és egyéb hasonló eszközökkel lehet elérni, törvényszakaszokkal ellenben nem. Különben is a felmerülő bajok és visszásságok rendszerint a társadalmi, vagy gazdasági szervezet betegségi tünetei, a beteg szervezetnek pedig mindenek előtt nyugalomra van szüksége, a sok orvosság még súlyosbítja a bajt. Ami pedig a jogfejlődést illeti, kétségtelen, hogy ez elől a törV( nyhozásnak sem lehet elzárkóznia, mert a jognak, mint élő organismusnak mozgásra van szükége, különben elhal. Mégis több kegyelet illetné régebbi jogalkotásainkat, különösen azokat, amelyeknek rendelkezései a köztudatba átmentek, vérünkké váltak. Épen azért csak komoly szükség esetén s annak keretén belül kellene régi törvényeinken mesteri kézzel változtatni és nem volna szabad ezeket s az ismeretlenség homályából többé-kevésbé kiemelkedett és főbb részeikben bevált jogszabálykomplexumokat puszta újítási lázból égésiben halomra dönteni. Egyébként gyakran nem is a jogszabályokban van a hiba, hanem a végrehajtás tökéletlenségében. V. Azzal a felfogással is szakítani kellene, ami különben az előrebocsátottakból önként folyik, hogy a jogkultura mai előrehaladott állapotában, mikor minden jogi terület számára a kitűnő külföldi példáknak egész sora s igen magas színvonalú kül- és belföldi jogirodalom áll rendelkezésre, a kisebb-nagyobb kódexek megszerkesztése érdem számba megy, amely érdem mintegy a ja-